Nem akar beindulni a vállalati hitelezés

Eximbank, Cégtáblák a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) székházán Budapesten, a Nagymező utca 46-48.-ban
Vágólapra másolva!
A Magyar Nemzeti Bank friss elemzése szerint az év első negyedében a teljes vállalati szektor hitelállománya 1,3 százalékkal csökkent. Ez ugyan kisebb arány, mint a korábbi 3-4 százalékos mutató, de azt is jelzi, hogy a trendet nem sikerült megfordítani. A jegybank értékelése szerint a vállalati hitelfeltételek nem változtak, a válság hatására a bankrendszer által bevezetett szigorítás nem enyhült.
Vágólapra másolva!

A hitelfelvételt továbbra is kemény feltételekhez kötik a bankok, az új hitelt felvevő vállalatok csaknem fele kizárólag a növekedési hitelprogramnak (nhp) köszönhetően tudott forrást bevonni. A kis- és középvállalkozások hitelállománya ugyan 0,5 százalékkal nőtt, de ez szintén jelentős részben az nhp eredménye. Az állami háttérsegítségnek köszönhetően ma ez az egyetlen a hitelfajta, amelyet egy átlagosnak mondható hazai kkv cég komolyan mérlegelhet. Ebben a szegmensben annyira az nhp került a cégtulajdonosok gondolkodásának középpontjába, hogy más, speciálisabb hitelfajták kiváltására is ennek a felvételét tervezik.

A kisvállalkozók az exporthoz kapcsolódó hitel esetében is azt állítják, hogy bürokratikus, hosszú a hitelfelvételi eljárás, illetve túl szigorúak a feltételek, amelyeknek meg kell felelniük.
Ezek alapján megnéztük három nagy kereskedelmi bank exporthitel-kondícióit, egyrészt azt keresve, hogy a pénzintézetek mivel versengenek az ügyfelekért, másrészt azt, hogy mennyire kemények az alapkövetelmények.

Mivel minden bank az EXIM termékének viszonteladója, a konstrukciók nagyfokú egyezése nem lenne meglepetés, az viszont igen, hogy az általunk találomra kiválasztott három nagybank ajánlata szinte semmiben sem tért el a másiktól. A hitelhez kapcsolódó kamatok mellett az egyéb díjak, a futamidő, a törlesztés részletei mind szóról szóra ugyanazok, az egyetlen lényegi eltérés a vizsgált ajánlatok között csupán az volt, hogy az egyik bank kizárólag euróban nyújtja a hitelt, míg a két másik amerikai dollárban is. Ezek alapján egy kisvállalkozás ugyanarról az alapról indul, akárhova kopogtat hitelért, a kondíciókat legfeljebb egyéni alkukban módosíthatja, ha tudja.

Ugyanakkor a jelentkezés alapfeltételeinek eleve nem könnyű megfelelni. A szokásos banki biztosítékok valamelyikét értelemszerűen a - 40 ezer és 10 millió euró közötti - kérelem mögé kell tenni, és a kért összeg legfeljebb csak a finanszírozott ügylet értékének 75 százalékáig terjedhet.

Az exporthitelt csak az a kkv igényelheti, amely legalább egy éve működik Magyarországon, nettó árbevétele 15 milliárd forint alatt van, és be tudja mutatni, hogy ténylegesen képes exportálni, azaz gyakran ad el külföldön, vagy az adott üzletre már megvan a vevője. Az árunak magyar származásúnak kell lennie, a szolgáltatást Magyarországon bejelentett alkalmazottaknak kell végezniük, és mindezt igazolni is kell. Ha a kkv olyan cégnek alvállalkozója, amely az általa beszállított áruból készít export terméket (például egy hazai autógyár beszállítói láncához tartozik), akkor még az exportáló partnertől is igazolást kell hoznia.

Amin pedig sokan elbuknak: az igénylőnek semmilyen lejárt tartozása nem lehet, az adók és minden adójellegű befizetésnél 60 napnál régebbi, a hitel és lízing típusú törlesztéseknél pedig egyetlen 30 napnál régebbi ki nem fizetett számla is kizáró ok.