Amikor először eszükbe jutott a díj, azon aggódtak, vajon van-e annyi egyre erősebb vállalkozás Magyarországon, amennyit hónapról-hónapra jutalmazni érdemes. Ma a bőség zavarával küzd a szakmai zsűri – mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Díj a Sikeres Vállalkozásokért esedékes átadóján a – korábban szintén díjazott – Design Terminálban.

Bevezetőjében a miniszter kitért arra, hogy 2014 – nem csak Magyarországon, egész Európában – a lassú kilábalás éve lehet. A magyar vállalkozók masszív többsége a magyar piacról él, a belső kereslet élénkülése kulcskérdés, ez hozza meg a beruházási kedvet, ettől tud visszaépülni a bizalom. A miniszter szavai szerint remélhetőleg a világbajnokság csak növeli a lelkesedést.

Csak a legjobb lehet elég jó

Ezzel a mottóval dolgoznak a Lego új, tavaly megépített nyíregyházi üzemében, mondta el a díj átvételekor a gyár gazdasági igazgatója, márpedig ez tavaly közel 14 ezer alkalmazottat jelentett. A zöldmezős beruházás alig 11 hónap alatt valósult meg, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legjelentősebb, legstabilabb munkahelye. Az 1932-ben útjára indult világmárka máig az alapító család tulajdonában áll. A 60 milliárdos magyar beruházást a LEGO Csoport saját erőből finanszírozta. Itt készül a világ összes Duplója, hamarosan pedig LEGO Systems készerméket is előállítanak majd. Tavaly 18 millió doboz játékot gyártottak Nyíregyházán, a beruházást követően 30 millió dobozra szólnak a tervek.

Az egyetlen technológiai hungarikum

Huszonöt év töretlen keresletét szolgálja ki töretlen fejlődésével a Kürt Zrt. Nem volt még rá példa, hogy ebből a szektorból nyerje el termék a hungarikum védjegyet. A Kürt ma már az informatikai katasztrófavédelem nemzetközi bajnoka, adatmentés know-howjukat több állam megvásárolta, ügyfeleik pedig valóban a világ minden tájáról felkeresik őket szolgáltatásaikért.

Kürti Sándor, az egyik alapító ráadásul nem érkezett üres kézzel: Varga Mihályt egy ma már nagyon ritka, ötvenéves, működőképesre restaurált jugoszláv-magyar gyártmányú számológéppel, egy, majd a minisztérium által kijelölt általános iskolát akkreditált, kétnyelvű online programjuk ingyenes elérhetőségével, illetve a minisztériumot a Kürt Akadémia ingyenes képzésével ajándékozta meg.

Árendás Csaba, "A hónap induló vállalkozása" díjazottja, kezében a Szőlőőr rendszer szenzorával, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterForrás: NGM

A mezőgazdaság iPhone-ja

A startupok világában nem túl gyakori választás az agrárium. Nem csoda, hogy a QuantisLabs Kft. fejlesztése, a SmartVineyard vagy Szőlőőr technológia iránt Chilétől Kaliforniáig nagy az érdeklődés a termesztők körében. Ez a döntéstámogatási rendszer minden, a növényvédelmi feladataik ellátásához szükséges információról  tájékoztatja a szőlészeket a laptopjukon vagy az okostelefonjukon keresztül. A SmartVineyard készülékek szenzorjai azokat az időjárási paramétereket mérik, melyek szerepet játszhatnak a szőlőbetegségek kialakulásában, majd az adatok feldolgozását követően a rendszer figyelmeztetéseket, előrejelzéseket küld a felhasználóknak. A megbízható, pontos információkra támaszkodva a szőlészek, borászok pedig csökkenthetik a permetszer-felhasználásukat, így a rendszer ára gyorsan megtérül.

Lapunk kérdésére Árendás Csaba ügyvezető elmondta, azért a mezőgazdaságban kezdett alkalmazásfejlesztésbe, mert a családja több nemzedék óta szőlészkedik, ő maga pedig informatikus mérnök. „Svájcban tanultam és szenzorhálózatokat fejlesztésén dolgoztunk” – kezdi az ügyvezető. – „A családi szőlészet, illetve a szenzorhálózatok iránti érdeklődés vezetett oda, hogy belevágjunk a SmartVineyard projektbe.”

A szőlő jellemzően dimbes-dombos tájakon terem, így előfordulhat, hogy az egyes dűlőkben különböző  mikroklímák alakulnak ki. Ennek következtében  az időjárási paraméterek – a páratartalom, a napsütés intenzitása, a levelek nedvessége, a hőmérséklet, a csapadék mennyisége – olyan mértékben eltérhetnek, hogy míg az egyik területet már veszélyezteti a fertőzés, a másikat még nem. A megbízható információk ismeretében a szőlész szakember pontosan tudja, hogy melyik területen mikor és mi ellen kell védekezni. Ez pedig lehetővé teszi a permetezés gazdaságos megtervezését, aminek segítségével jelentős pénzmennyiség, idő és energia takarítható meg. „Egy szőlészetben évente átlagosan hétszer kell permetezni” – tájékoztat az ügyvezető. – „A szőlő és a bor minősége szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a hányszor és milyen vegyszerekkel kezelték.”

Az első változatot már három éve használja a Pannonhalmi Apátság Pincészete, illetve a Tokaj Hétszőlő, többek közt az ő tapasztalataikat felhasználva fejlesztette ki a vállalat az elődjénél kompaktabb és könnyebben szállítható, 2014-es verziót. A Szőlőőr épp úgy megkönnyíti a legnagyobb magyar borászatok – Heimann, Gere, Bock – mindennapos munkáját, mint neves szőlészekét – Jekli Béla –, kisebb borászatokét, hegyközségekét, illetve külföldi borászati iskolákét.

A cég fejlődésének dinamikáját mi sem jellemzi jobban, minthogy egy év alatt megduplázta bevételeit és az alkalmazottai számát. Felfigyelt a QuantisLabs tevékenységére a Cambridge-i Egyetem Üzleti Iskolájának igazgatója is, ami nagyban segítette a nemzetközi előretörést.

Árendás Csaba a díj átvételekor kiemelte, csapatával piacra dobták a mezőgazdaság iPhone-ját, a következő lépés a mezőgazdaság Google-ja lesz. „Ami zöld és a nap alatt nő, az nekünk potenciális terep” – mondta.