A GVH dönti el, mi számít üzleti titoknak

2014. július 1-jével módosul a Versenytörvény. Ez különösen azoknak a vállalkozásoknak lényeges, amelyeket versenyjogi eljárás alá vontak, vagy éppen – engedékenységi programban vagy az újonnan bevezetett egyezségi kísérletben – együttműködésre készülnek a hatósággal, másrészt olyan harmadik személyeknek, akiknek a versenyjogi jogsértéssel kapcsolatban kártérítési igényük van. 

Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal őrködik a gazdasági verseny tisztasága felett, kartellügyekben pedig az Európai Bizottság igen aktív.

„Polgári peres eljárásban a károsultaknak kell bizonyítaniuk a káruk bekövetkeztét, összegét. Mindezek jellemzően olyan, sok esetben üzleti titkot képező bizonyítékokkal igazolhatók, amelyek vagy a károkozó vagy a versenyhatóság birtokában vannak” – mondja Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Kivéve, ha üzleti titok

Az iratbetekintés és üzleti titok kezelése kapcsán az új szabályozás most már kifejezetten rögzíti, hogy harmadik személyek, azaz a károsultak is hozzáférhetnek a GVH aktájához, ha ahhoz jogos érdekük fűződik. Ilyen jogos érdek lehet tipikusan a versenyjogi jogsértés miatt kártérítési igény érvényesítése, és ehhez a GVH eljárásában érintett dokumentumok felhasználhatósága.

Nem minden esetben lehet hozzáférni az iratokhoz. Harmadik személyek egyáltalán nem férhetnek hozzá az engedékenységi kérelmekhez és az együttműködést tisztázó egyezségi nyilatkozatokhoz. Viszont hozzáférhetők lehetnek például az engedékenységi kérelem mellékletét képező, adott esetben a kartell által okozott kárt és annak nagyságát bizonyító iratok, amennyiben azok nem képeznek üzleti titkot.

Arról továbbra is a GVH dönt, hogy mi minősül üzleti titoknak. Keller Anikó szerint a legfontosabb újdonság július 1-től, hogy a GVH jogosult utólag megváltoztatni a védett adat, így például az üzleti titok minősítését. Tehát megvizsgálhatja, hogy fennállnak-e még ennek feltételei az irat-betekintési kérelem elbírálásakor. Ha a versenyhivatal engedélyezi az iratbetekintést a korábban titkosítottnak minősített iratokba is, a titokgazda is bírósági jogorvoslati kérelemmel élhet, amelynek elbírálásáig senki nem férhet hozzá a dokumentumokhoz. Az üzleti titok szabályainak az a gyakorlati jelentősége, hogy a kartell károsultjai nem tekinthetnek be az üzleti titkot képező iratokba, és azokat nem használhatják fel kártérítési követelésük bizonyításához.

2014. július 1. után a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell az új szabályozást, de a hatályba lépést megelőzően már védett adatnak minősített információ státuszát nem lehet megváltoztatni.

A Versenytörvény július 1-ei módosítása még nem ülteti át az Európa Parlament által már elfogadott, de még az EU Tanács elfogadására váró irányelvtervezet, amely azt célozza meg, hogy egyszerűsödjön a versenyjogi kártérítési igények érvényesítése. Az irányelvtervezet ezzel összefüggésben számos más kérdést is rendez, nem csak az iratokhoz történő hozzáférést, ezért várható, hogy újból módosítani kell majd a versenytörvényt, amint elfogadják az irányelvet.

Vállalatfelvásárlás végrehajtása csak engedéllyel

Az új előírás elsősorban a GVH-engedélyköteles vállalatfelvásárlások résztvevőit érinthetik; az összefonódást a GVH engedélyének megadásáig nem lehet végrehajtani, tehát a résztvevő cégek főszabályként továbbra is független vállalkozásként kötelesek tovább működni.

„A GVH engedélyéig a vállalatfelvásárlás résztvevői nem oszthatnak meg egymással érzékeny üzleti információkat, nem egyeztethetik üzleti stratégiájukat” – mondta Keller Anikó. A tilalom megsértése esetén a GVH súlyos bírságot szabhat ki, ami akár elérheti az előző évi árbevétel 10 százalékát. További újdonság, hogy az engedély nélkül végrehajtott összefonódásból eredő minden jogügylet érvénytelen. Ez a szabály azokat a cégeket is érintheti, amelyek üzleti kapcsolatban állnak egy olyan vállalkozással, amelyet éppen felvásárolnak. Érdemes tehát a szerződéskötés során ügyelni arra, hogy a másik szerződő fél nem áll-e olyan vállalatfelvásárlás alatt, amihez a GVH engedélye szükséges, az engedély hiánya ugyanis a megkötendő szerződés érvénytelenségéhez is vezethet.

Egyezség a Versenyhivatallal

A kartell- és erőfölénnyel visszaélést érintő ügyekben – Európai Uniós mintára – bevezetik az egyezségi kísérlet jogintézményét: amennyiben az eljárás alá vont vállalkozások részletesen meghatározott tartalmú egyezségi nyilatkozatukban beismerik a jogsértést, úgy a GVH a nyilatkozatok alapján hozza meg végső határozatát, amelyben a bírság összegét 10 százalékkal csökkenti. Ez a határozat ugyanakkor – tekintettel arra, hogy az egyezségi nyilatkozatok nem hozzáférhetők harmadik személyek részére – inkább összefoglaló jellegű, és ezért nem ad annyi információt a jogsértéssel kapcsolatban például az esetleges károsultak részére.

A versenyjogi kártérítési igények kapcsán fontosak az új Ptk. vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályai is, amely a régi kódexnél szigorúbb kártérítési felelősséget hozott magával a döntéshozóknál: ha a vezető e jogviszonyával összefüggésben – tehát munkája során – harmadik személynek kárt okoz, a vezető tisztségviselő a társasággal egyetemlegesen felel a károsulttal szemben.

„Ez az értelmezés egyelőre rendkívül vitatott, és valószínűleg csak évek múltán alakulhat ki egységes bírói gyakorlat a kérdésben. Addig azonban az várható, hogy a társaság ellen kártérítési igényt érvényesítők a pert az esetek egy részében – ha másért nem, nyomásgyakorlási céllal és a kedvezőbb egyezségek elérése céljából – a vezető tisztségviselők ellen is meg fogják indítani” – említette Keller Anikó.

Elképzelhető olyan értelmezés is, hogy például versenykorlátozó megállapodások, gazdasági erőfölénnyel visszaélés esetén is szóba kerül majd a vezető tisztségviselők személyes felelőssége. Ez akár a versenyjogi jogsértésekkel kapcsolatos kártérítési igények érvényesítésének is lökést adhat, és megnövelheti a hajlamot az ilyen típusú perek indítására, amelyek eddig nem voltak gyakoriak Magyarországon.

A fentiek mindenféleképpen szükségessé teszik, hogy a cégek alternatívákat dolgozzanak ki a megnövekedett vezető tisztségviselői felelősség kezelésére: állítsanak fel belső compliance rendszert a hatáskörmegosztás és a felelősségi körök minél pontosabb rögzítésével.