Tanulni egy életen át

A Khan Academy innovatív hozzáállása masszív tömegeknek hozza meg vagy adja vissza a kedvét a tanuláshoz

“Az egész életen át tartó tanulás alapvető fontosságú a tudásalapú gazdaság versenyképessége szempontjából” – írja az EU-s jogszabályokat és intézkedéseket egybegyűjtő oldal, és egyre több képzés tűzi ki ezt a célt. Vajon a valóságban mit jelent a folyamatos újraképzés, alkalmazkodás és versenyképesség?

A világ szabad szemmel is érzékelhető sebességgel alakul át körülöttünk. Nemcsak a technológia fejlődik, de a szociális háló és a gazdasági struktúrák átalakulása is rengeteg választást kínál, a karrierünkben is.

A londoni metró alkalmazottainak aktuális sztrájk-sorozata csak egy példa arra, milyen mélyen befolyásolja a modernizáció az életünket. (Az angol szituáció több rétegből áll össze, az okok a jegyirodák tervezett bezárásában és a közel ezer állás megszűnésében gyökereznek.) A szigorú olasz munkaügyi törvények ugyan hatékonyan védik a már alkalmazásban lévőket, ugyanakkor be is fagyasztják a határozatlan idejű szerződések munkaerőpiacát. Az instabil gazdasági helyzetben a cégek nem motiváltak arra, hogy állandó munkaerőt vegyenek fel, elsősorban határozott idejű szerződéses és szabadúszó munkatársakat keresnek, a már alkalmazottak pedig nyilvánvalóan nem szívesen adják fel biztos állásukat a bizonytalan lehetőségekért. Ez nem csupán alacsonyabban képzett rétegeket érint: a napokban húszas évei végén járó, egyedülálló olasz informatikus ismerős – lássuk be, azért ez nem hátrányos élethelyzet – panaszkodott, hogy csak szabadúszásra van lehetősége, a kvázi biztonságos alkalmazotti lét számára nem elérhető.

Ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy a sztrájkok és a siránkozás ellenére mi magunk sem vágyunk több évtizedet lehúzni ugyanott. A 2012-es amerikai adatok jelentős csökkenést mutatnak az egy cégnél töltött átlagos időben, aktuális európai számok szerint pedig az átlagos 25-34 év közötti fiatal pedig átlagosan 3 évente munkahelyet vált.

Arra, hogy az eddig ismert állások és lehetőségek nagyjából 25 százaléka megszűnt – és az előrejelzések szerint 2030-ra ez a szám 50 százalékig nőhet –, az életen át tartó tanulásnak valódi megoldást és lehetőségeket kell kínálnia. De hogy jönnek mindehhez a startupok?

Tudásmegosztáson alapuló közösségek

A startup-közösségek aktivitásáról azonnal szembetűnik, hogy közösségi tevékenységük körülbelül 90 százaléka célozza azt, hogy a jelenlévők okosabbak, ügyesebbek legyenek. Nem csak az ismeretek bővítése és az önképzés roppant hangsúlyos, de az aktív mentori és oktatói munka is.

Az igaz startup hősök nem azok, akik milliárdokért adnak túl a cégükön, hanem azok, akik hajlandóak arra, hogy a saját hibáikat és az azokból levont tanulságokat bátran a nyilvánosság elé tárják. Bár a kettő ötvözetére is bőven akad példa, a pénz önmagában nem elég. A konferenciák karizmatikus előadói, a legszórakoztatóbb írók őszintén hisznek abban, hogy az elképzeléseik segíthetnek a következő generációknak, és nem félnek a mélypontokról sem beszámolni, ha ez szolgálja a “tananyag” célját legjobban.

Ez hatalmas lépés egy nyitottabb, inkluzívabb társadalmi struktúra felé, és segít elfogadni, hogy nem tudhatunk mindent. Hogy mindig van még mit tanulni, és van módja annak, hogy jobbá, hatékonyabbá, tudatosabbá váljunk a döntéseinkben. Nem probléma, ha segítséget kérünk, mentort kérünk fel, tanácsadókhoz fordulunk. Senki nem tudhatja a választ minden kérdésre, és ez rendben is van így.

Mindez korántsem csak az üzleti életre vonatkozik, rengeteg olyan karrier- és életvezetési tanácsot, tippet és trükköt találunk, amely bármilyen szakmában a segítségünkre lehet.

És persze ott van az oktatási innováció

Startupok sokasága épít ezekre a tartalmakra. A School of Life kurzusai az élet minden területén megcélozzák a támogatást, legyen szó arról, hogyan kell szerelmeslevelet írni, vagy hogyan lehet gyerekszülés után munkába állni. Penelope Trunk, személyes kedvencem, segít szabadúszó karriert indítani és állást keresni, Tim Ferris a tudatos üzleti és életmódtervezés irodalmára építette fel impresszív birodalmát – és ez csak a jéghegy csúcsa.

A Khan Academy innovatív hozzáállása masszív tömegeknek hozza meg vagy adja vissza a kedvét a tanuláshoz Forrás: Khan Academy

Az a gondolat, hogy mindent nem tudni oké, hogy a képzésre költeni oké, továbbgyűrűzik a felnőttoktatásban, és még hitelesebbé teszi az élethosszig tanulás fontosságát. Valódi tömegeket érhetnek el az olyan innovatív oktatási platformok, mint a máris 10 millió felhasználónak több tárgyban is tananyagot szolgáltató Khan Academy, amely a középiskolai oktatásban is izgalmas reformokat indíthat el. A Flip the Classroom mozgalom, ahol a diákok a tananyagot otthon, videón veszik át, az iskolában pedig a “házi feladat” megoldásával foglalkoznak a tanárokkal, egyik legerősebb érve a Khan Academy sikere, az alapító Sal Khan pedig rendszeresen vendége edukációs reformtémájú paneleknek, például a Stanfordon. Hasonlóképpen online videókra alapoz a Skillshare, ahol a legnépszerűbb kurzusokat egyszerre akár ötezer diák is elvégezheti. Ahogy pedig egyre többet tudunk a videójátékok működési elvéről, és hogy pontosan mivel motiválják a játékosokat a rendszerességre, olyan szoftverek születnek, amelyek az osztályteremben a játék dinamikájával igyekeznek a tanulást megszerettetni a diákokkal.

A kulcsszavak a nyitottság és a kísérletezőkedv, amellyel végre számtalan lehetőséget próbálhatunk ki, hogy megtaláljuk a hozzánk illő tanulási módszert, üzleti modellt vagy karriert. A startupvilágban akad mind a kettőből jócskán, és makacs ha belegebedek is kitalálom, hogyan működik, sőt, hogyan működhetne jobban-attitűdöt ereményez. Így válhat a tapasztalatcsere kulcselemmé a kapcsolatépítésben és egy közösség motiválásában, és így kaphat zöld utat az innováció akár még az állami oktatásban is.

Tóth Orsolya Anna

kommunikációs stratéga, a Drungli.com egyik alapítója,

blogjában márkaépítésről,

kommunikációról és trendekről ír