Devizahitelek: perelhetik a bankok az államot

Kihirdette a Kúria a devizahitelesek törvényességét.

Bírósághoz fordulhatnak a bankok az egyoldalú kamat- és díjemelések tisztességességének kérdésében, azonban a devizahiteleseket mentő törvény alapján csekély az esélye annak, hogy megnyerhetnének egy ilyen pert. A jelek szerint a kormány előre borítékolta a hitelintézetek vereségét.

A bírósági eljárást az új törvény hatálybalépését követő 30 napban kezdeményezhetik a hitelintézetek – mondja Imre András, az Imre Ügyvédi Iroda vezetője. A bankok a bíróságtól kérhetik annak megállapítását, hogy az általuk a hitelszerződésekben alkalmazott rendelkezések nem tisztességtelenek. Ha indul ilyen per, abban az alperes a magyar állam lesz.

Nem sok esélyük lehet

Imre András szerint azonban csekély az esélye annak, hogy egy bank meg tudna nyerni egy ilyen pert. Ennek egyik oka, hogy a Kúria korábbi határozata szerint (melyen a törvényjavaslat alapszik), az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének olyan mértékben kell átláthatónak lennie a hitelfelvevő számára, ami egy 15–25 éves futamidejű szerződés esetében egyszerűen teljesíthetetlen. Például ki tudta volna megmondani 2006-ban, hogy 2010-ben bevezetik a bankadót? – teszi fel a kérdést Imre András.

Rövid határidő

A másik ok, hogy a szerződések jelentős részét régen, a 2008-as gazdasági válság előtt kötötték. Ekkor ezeket a szerződéseket még senki nem tartotta tisztességtelennek, az akkori felügyeleti hatóság, a PSZÁF sem emelt ellenük kifogást, és a Kúria egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos elvárásai sem voltak ismertek, vagyis ezeknek megfelelni sem kellett. Az ügyvéd felhívja a figyelmet dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője nyilatkozatára, amelyben elismerte, hogy a Kúria olyan feltételeket támasztott, amelynek csak nagyon kevés szerződés tud megfelelni. Azt is kiemelte, hogy "az eljárásban olyan rövid határidők és olyan egyedi szabályok vannak, melyekből jól látható, hogy a kormány a pert indító pénzügyi intézmények pervesztését előre borítékolta". Például a magyar államnak elegendő lehet három nap felkészülési idő egy ilyen perre, ami azt valószínűsíti, hogy nem lehet szó bonyolult tárgyalásról, az állam szinte biztosan nyer, mint alperes. A törvényben a kormány ezekre a perekre megtiltja a törvénykezési szünet alkalmazását, és a perelés előtti egyezkedésre sem biztosít lehetőséget.

A bankokon a teher

Imre András szerint nem helytálló Trócsányi László miniszter nyilatkozata, miszerint "most a bankokra hárul az a bizonyításteher, hogy igazolják: az általuk végrehajtott módosítások megfelelnek ezeknek az elveknek" (mármint a Kúria által a tisztességes szerződésmódosítással szemben lefektetett elveknek). A bankok a bíróságon csak annak vizsgálatát kezdeményezhetik, hogy maga a hitelszerződés és annak részei, különféle kikötései tisztességesnek minősülnek-e, azt nem, hogy az egyes egyoldalú módosítások (díjemelések például) jogszerűek voltak, vagy sem. Az ügyvéd úgy véli, "ez azért aggályos, mert egy elvben tisztességtelen kikötés alapján is lehetett tisztességesen szerződést módosítani". Vagyis hiába fordulhatott elő, hogy egy bank tisztességtelennek tekintett kikötés alapján ugyan, de tisztességes módon és mértékben növelte mondjuk az elszámolt díjakat, ennek megállapítását nem kérheti a bíróságon.

Jogvesztő határidő

A 30 napos határidő jogvesztő, tehát ha a bank ebben az időszakban nem indít eljárást, akkor az általa alkalmazott szerződéses kikötés semmis. Ugyanez a következménye annak is, ha a bank elveszíti a pert.

A Bankszövetség tárgyal

Kovács Levente, a szervezet főtitkára keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a Bankszövetség rendkívül rövidnek tartja a 30 napos határidőt, különösen, hogy körülbelül 150 különböző hitelintézetről van szó, melyek mind eltérő feltételek mellett kínálták hiteleiket. A Bankszövetség jelenleg is tárgyal a kormánnyal, szeretnék elérni a határidő kitolását. Kovács Levente arra a kérdésünkre nem válaszolt, lesznek-e egyáltalán perek. A Bankszövetség egyébként az egész törvényjavaslatot igazságtalannak tartja, lényegében minden szempontból és minden részletében. Véleményük szerint a bankok az elmúlt másfél évtizedben mindvégig jogkövető magatartást tanúsítottak, szó sem volt arról, hogy jogtalanul vagy igazságtalanul jártak el. Ennek a törvénytervezetben való visszamenőleges kimondása nemcsak igazságtalan, de jogtechnikailag is veszélyes.

Igazságtalannak tartják

Ráadásul a bankszektor a központi költségvetés egyik legnagyobb befizetője, ezért anyagilag is igazságtalan, hogy az újabb mentőcsomag terheit teljes egészében nekik kell viselniük; különösen annak fényében, hogy a kialakult helyzetért az állam is felelős, a hibás szabályozási környezet kialakításával és fenntartásával. A kérdésben több nagybankot is megkérdeztünk, és azt a választ kaptuk, hogy mivel az egész szektort érintő ügyről van szó, a bankoknak egységesen, a Bankszövetségen keresztül kell véleményt nyilvánítaniuk. A szükséges lépésekről majd a törvény elfogadása után, a pontos jogszabályok ismeretében fognak dönteni – tájékoztatott a CIB Bank.

Az orosz bank bírál

Hámori András, a Szberbank lakossági üzletágért felelős igazgatóságának tagja a Reuters hasábjain bírálta a törvénytervezetet – írja a Napi.hu. Hámori szerint olyan elemek kerültek bele a javaslatba, melyekre senki sem számított, és amelyek hatalmas terheket rónak a bankok nyakába (a jegybank egy vezető elemzője szerint a teher összességében elérheti a 2-3 milliárd eurót). Ilyen például, hogy a törvény a forinthitelekre is vonatkozik, ezt a kormány nem jelezte előre. Magyarországon a szabályozási környezet és a bankokra kivetett magas adók és terhek általában véve megnehezítik a hitelintézetek működését. A régióban Csehország és Szlovákia sokkal vonzóbb célpontok, amikor egy külföldi banknak arról kell döntenie, melyik országba vigye a tőkéjét.