Alkotmánybíróság: Mehet a takarékok állami átvétele

2014.07.02. 13:18

A szövetkezeti hitelintézetek integrációja csak két, kisebb jelentőségű ponton alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság szerint a lépések összességében megfelelnek az alaptörvénynek.

A takarékszövetkezetek egybeolvasztását egy tavaly júliusban hatályba lépett törvény mondta ki, de a jogszabály miatt számos alkotmányjogi panaszt tettek. Az Alkotmánybírósághoz fordult a Demján Sándor vezette Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), 135 szövetkezeti tag, három szövetkezeti hitelintézet, és egy közös indítványban több bank is.

Azt kifogásolták, hogy a törvény sérti az alaptörvényben rögzített tulajdonhoz való jogot, mert az integráció központi állami bankjává tett Takarékbank részvényeseit megfosztották korábbi jogaiktól, és a Takarékbankot tulajdonképpen államosították. A panaszosok azzal érveltek, hogy az állam úgy olvasztotta egybe a pénzintézeteket, hogy felszámolta az abba kényszerített takarékszövetkezetek jogi, gazdálkodási és működési önállóságát, kiüresítette vagy jelentősen korlátozta a részvényesek jogait.
Az Alkotmánybíróság azonban a panaszokból csak két, kisebb jelentőségű pontot semmisített meg, összességében viszont nem minősítette az alaptörvénybe ütközőnek az állami lépéseket. Az AB ugyanis úgy véli, hogy a közérdekre való hivatkozás ez esetben megalapozott.

Ennek hátterében az áll, hogy a takarékszövetkezetek ugyan csak körülbelül 5 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek, ám ennél jóval nagyobb arányú, kiterjedt fiókhálózatot tartanak fenn. A takarékszövetkezetek fontos pénzintézetnek számítanak az országnak azon a részén, amelyet a kereskedelmi bankok üzleti okok miatt kevésbé fednek le, kiemelkedő szerepet töltenek be a vidéki lakosság, az agrárium, a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, önkormányzati társulások, kistérségek kiszolgálásában.

Az AB abban sem adott igazat a panaszosoknak, hogy a jogalkotó nem biztosított kellő időt a törvény alkalmazására való felkészüléshez. A jogszabályt az Országgyűlés tavaly július 5-én fogadta el, július 12-én hirdették ki, rendelkezései pedig - néhány kivétellel - a következő napon, július 13-án már hatályba is léptek. Az AB egyetértett azzal, hogy a változások jelentősek voltak, és lényegében felkészülési idő nélkül léptek hatályba, de azzal érvelt, hogy a jogszabály pontos menetrendet tartalmazott az előírások végrehajtására, és csak néhány olyan előírás volt, amely a takarékszövetkezetektől jelentősebb aktivitást követelt meg.

A piac átrendezésének hatásairól korábbi cikkünkben olvashat részletesen.