Zakatol az európai pénznyomda

Vágólapra másolva!

Csütörtökön minden szem az Európai Központi Bankra szegeződött, mely délután tartotta az eurózóna monetáris politikáját meghatározó kamatdöntő ülését. Az ülésen nem született meglepetés, maradt a rekord alacsony alapkamat, melynek hatásai Magyarországot is érintik.

Kondás László

Vágólapra másolva!

monetáris politika EKB

Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk, az EKB nem változtatott az eurózóna irányadó rátáján, így az alapkamat rekordalacsony szinten maradt. Ezzel továbbra is fennmarad a rendkívül támogató, laza monetáris politika az eurózónában. A piac feszülten várta a fontos lépést, amire utal, hogy az európai részvénypiacok gyakorlatilag megmerevedtek délelőtt.

Szükség van az EKB támogatására

Az EKB célja a laza monetáris politika fenntartásával az eurózóna gazdasági növekedésének támogatása. Az eurózóna ugyanis történetének leghosszabb recessziójából igyekszik talpra állni, ami nem megy zökkenőmentesen. A zóna gazdaságában egy stabil, de nagyon lassú növekedés indult el az elmúlt negyedévekben, ami még törékenynek tekinthető, és bármikor magában rejti a recesszióba visszacsúszásnak az esélyét.

A mai és a keddi beszerzési menedzserindexek is arról árulkodtak, hogy az eurózóna gazdasága megindult a lassú kilábalás útján, de ez a növekedés még akadozik. Az ezzel kapcsolatos aggodalmakat mélyítheti a többéves mélységekben lévő infláció, ami a deflációs félelmeket erősíti fel. A hétfői statisztikák szerint júniusban is csak fél százalékos volt az árszínvonal emelkedés üteme, ami közel ötéves mélypontnak felel meg, ráadásul az EKB középtávú inflációs céljától is messze elmarad.

Mi az a defláció?

A defláció az infláció ellentéte, tehát az általános árszínvonal csökkenése egy bizonyos időtávon. A defláció káros hatása abban rejlik, hogy a lakosság inkább elhalasztja vásárlásait, mivel az árak további csökkenésére számít. Ez a fogyasztás visszaesésében ölt testet, ami komoly kockázatot jelent a gazdaságra.

Az eurózóna monetáris politikájáért felelős EKB többek között a deflációs félelmeket enyhítésére, az infláció felpörgetésére júniusban döntött úgy, hogy tovább lazít monetáris politikáján. Ekkor a kamatvágások mellett további intézkedéseket jelentett be a jegybank, többek között a hitelezési aktivitás növelésére egy célzottabb LTRO-programot (a bankoknak nyújtott olcsó hitelprogram) fognak indítani, de már a Fed-éhez hasonló eszközvásárlási program indítását is mérlegelik.

Az LTRO programmal kapcsolatban Draghi ma elmondta, hogy akár 1000 milliárd eurós is lehet a keretösszege. A hitelezés első köre szeptember 18-án indul, és azon túl 2016 júniusáig további hat kört terveznek belőle indítani.

Az eszközvásárlási programmal kapcsolatban azonban még számtalan kérdőjel mutatkozik. Még nem tudni, hogy pontosan milyen eszközöket, és milyen keretösszeggel vásárolna a jegybank. A piac azt várja, hogy Mario Draghi jegybankelnök a most fél hármas sajtótájékoztatóján további információkat „csepegtet” majd a lehetséges QE programról. Ezzel kapcsolatban azonban kisebb csalódás érhette a befektetőket, ugyanis az elnök csak annyit közölt, a program csak az inflációs környezet romlása esetén indulhat el.

Azonban amíg az EKB az egyre lazább monetáris politika felé mozdult el, a világ másik legnagyobb jegybankja, az amerikai Fed éppen szigorítani kezd. A Fed folyamatosan vezeti ki eszközvásárlási programját, és a piaci várakozások szerint valamikor a jövő év közepén megkezdheti a kamatemeléseket is.

Az amerikai kamatemelések közelgő megkezdésének esélyét növelik a tegnapi és mai remek tengerentúli munkaerőpiaci makroadatok. Szerdán az ADP adatai árulkodtak az amerikai munkaerőpiac egyre jobb állapotáról, amit ma alátámasztott a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak vártnál nagyobb júniusi bővülése (várt: 215 ezer, tény: 288 ezer fő). Ezen túl a munkanélküliségi ráta is 2008 szeptembere óta nem látott alacsony szintre, 6,1 százalékra esett vissza az Egyesült Államokban.

Ezekre a délutáni makroadatokra nagy dollárerősödés kezdődött, és az euróval szembeni árfolyama 1,361-ig ereszkedett le. Ennek oka, hogy a statisztikák felerősítették a Fed monetáris politikájának szigorodásának esélyeit. Eközben az euró gyengülésének irányába hat az EKB, amerikai társáéval éppen ellentétes, egyre lazuló monetáris politikája. Emiatt az euró-dollár alakulásáról alkotott képünk hosszabb távon inkább a további dollár erősödés-euró gyengülés felé mutat, ahogy arra korábban is felhívtuk a figyelmet.

EURUSD 30-perces grafikon Forrás: Tradingview.com, Investor.hu

Hazánkat is érinti

Az EKB laza monetáris politikájának Magyarország is haszonélvezője. Részben a rekord alacsony eurózónás kamatlábaknak köszönhetően az MNB is kamatcsökkentésekbe kezdhetett. Így a magyar irányadó ráta 2012 augusztusától több lépcsőben mára soha nem látott alacsony szintre, 2,3 százalékra süllyedt.

Számos elemző szerint a jegybank tovább fogja vágni a kamatokat. Az UniCredit szerint 2 százalék alatti alapkamat is elképzelhető, míg a BNP Paribas és a többi nagy bankház 2 százalék körül látja a kamatcsökkentési ciklus végét.

A hazai kamatcsökkentéseknek nagyban köszönhetően a magyar állampapír-hozamok erőteljes csökkenésbe kezdtek, és mára szintén rekord alacsony szintre estek vissza. A befektetők által leginkább figyelt tízéves hozam már 4,3 százalék alatt, a három éves hozam 3 százaléknál mozog.

A csökkenő kötvényhozamok révén a magyar államkötvények után fizetendő kamatterhek is mérséklődnek, ami az állami költségvetés számára jelent nagy könnyebbséget.

Az MNB kamatcsökkentése természetesen a forint piacára is kihat. A folyamatosan csökkenő alapkamat miatt a forint egyre jobban veszíti el kamatelőnyét a többi devizával szemben, ami gyengíti a magyar devizát. A forint jelenleg a 312-es szint környékén mozog az euróval szemben, szemben a kamatcsökkentési ciklus megkezdése előtti, 2012 nyarán mutatott 280-as szintekkel.

Ha az MNB még tovább vágja az alapkamatot, miközben az amerikai Fed lassan a szigorítás útjára lép (tehát elkezd kamatot emelni), az nagy valószínűséggel tovább gyengítheti a magyar fizetőeszközt.
A forint gyengülése élénkíti az exportot, ami a magyar gazdasági növekedés egyik legfőbb hajtómotorja. Azonban ahhoz, hogy az export növekedni tudjon, ahhoz kell a főbb exportpiacok bővülése is.

Magyarország számára Németország a legnagyobb exportpiac, mely az EKB támogató monetáris politikájának köszönhetően egyre jobb erőben van. A német gazdaság még mindig az eurózóna „gőzmozdonyának” számít, és egyre magasabb növekedésre képes, amiből az export növekedésén keresztül hazánk is profitálhat.

Magyarország természetesen nem csak az export élénkülésétől várja a gazdasági növekedés bepörgését. Annak érdekében az MNB tavaly egy növekedést ösztönző hitelprogramot indított, melynek keretében olcsó, fix kamatozású hosszú futamidejű hitelt nyújt a bankrendszernek. A magyar jegybank célja ezzel a hitelezés felpörgetése, melynek révén a GDP-bővülés is egyre erőteljesebb lehet.

Összegzés

Összességében tehát az Európai Központi Banknak gyakorlatilag nincs más választása, mint a laza monetáris politika fenntartása. Ez a rekordalacsony kamatok mellett egyéb ösztönző programokat is magában foglal a hitelezés beindítása, az infláció felpörgetése érdekében. Ez a Fed szigorodó monetáris politikájával együtt hosszabb távon az euró és közvetetten a forint további gyengülését okozhatja, ami segítheti az eurózóna és Magyarország gazdaságát is.