Az esetleges bankcsőd után sem járhat rosszul a devizahiteles

2014.07.03. 15:50

A bankok eddig többször kerültek kedvező helyzetbe az elmúlt években, így – bár biztosan veszteséggel jár majd – tudomásul kell venniük a devizahiteles mentőcsomagot – mondja Rétvári Bence, az EMMI miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára. Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatnak köszönhetően szerinte akkor sem maradnak kompenzáció nélkül az adósok, ha egy bank csődöt jelent. A devizahitelek kivezetése után pedig jöhet a magáncsőd intézménye is. Interjú Rétvári Bencével.

Egyetért azzal, hogy az EMMI egy gigaminisztérium lett?

Az a cél, hogy ne egymással küzdő ágazatok vitája legyen egy kormányülés, hanem egymással együttműködő területek legyenek egy minisztériumon belül. Ezért ekkora a tárca.

Tudjuk, hogy az egészségügyben konszolidációs javaslat készül elő, hallhattunk a felsőoktatásban a kancellária rendszer bevezetésről, a közoktatásban az államtitkár átszervezné a KLIK-et. Ez elsőre nem éppen finomhangolásnak tűnik. A választások előtt arról volt szó, hogy a következő 4 év már jobbára erről szól majd.

Korábban sem mondtuk, hogy finomhangolás lesz, vagy sokkal lassabb lenne a kormányzati munkának az üteme, hiszen, ha körbenézünk a világban, a gazdasági világválság nem ért véget. Ezért vannak csúcsminisztériumok továbbra is és ez pontosan a kormány akcióképességnek a fenntartását mutatja. Azt, hogy továbbra is készen áll a kormányzati szerkezet arra, hogy nagy átalakításokat hozzon bizonyos területeken, a parlamenti munkában is.

Akkor lesznek is nagy átalakítások?

Igen, a kormánynak az a szándéka, hogy Magyarországot egy fenntartható, fejlődő és más pályára állítsa, mint ami 2008 és az azelőtti években a kormány hibás politikája miatt egy válságba vitte – amire rátett még egy lapáttal az egész világot körbehálózó gazdasági válság –, ehelyett egy másfajta gazdaságot, egy másfajta társadalmat kell építeni. Egy munka alapú Magyarországot, amely nyilvánvalóan hosszú távon a demográfiai számok javításával a családokat is nagymértékben támogatja.

Ha már az átalakításoknál tartottunk, akkor helyesli a minisztériumok vidékre költöztetését?

Én azt hiszem, hogy nagyon Budapest központú Magyarország és bizonyos tárcáknál – mint mondjuk a honvédelem, vagy a földművelésügy – igen is indokolt lehet, hogy a funkciók egy jó része az vidékre költözzön. Ott ahol esetleg amúgy is a hadi irányítás van. Szimbolikus is, hogy a földművelésügyről ott döntsenek, ahol maguk a gazdák is dolgoznak.

Mi lesz a magáncsőd intézményével? Ez a javaslat már régóta napirenden van. A devizahitelek kivezetése után szükség lesz még erre? Vagy éppen akkor lesz majd szükség? Ezzel lesz teljes a devizahitelesek ügyének megoldása?

A devizahitelek problémája egy speciális, elsősorban magyar probléma. Erre mind a tavaszi ülésszak végén, mind az őszi ülésszak elején egy-egy törvényjavaslattal a kormány egy végső rendezési tervet be is fog terjeszteni, és bízunk benne, hogy karácsonyra valóban már nem maradnak devizahitelek, mindenkinek csak forinthitele lesz Magyarországon. Ezután következhet az a szakasz, amikor az egyéb fogyasztói hitelekből nehéz helyzetbe került adósoknak a helyzetét az árfolyamrésen és az árfolyamváltozáson, az egyoldalú kamatemelésen kívüli problémákat is majd orvosolni kell. És erre lesz majd fontos a családi csődvédelemnek az intézménye, amelyik sok más európai országban fogyasztói csődként, magáncsődként már megjelent. Ez arra alkalmas, hogy egy ilyen fogyasztói típusú fizetési nehézséget, vagy negatív vagyont, passzív vagyont kezelni, orvosolni tudjon. A devizahitelezés problémája azonban más fajta megoldást kíván, éppen ezért, ha túl vagyunk a devizahiteles törvénycsomagon, akkor ennek a kiegészítője komplementere lehet majd a családi csődvédelem intézménye.

Rétvári BenceForrás: Origo

Erre idén még sor kerülhet? Vagy ez már a következő évre tolódik?

Magának a törvénynek az elfogadása, vagy a megvitatása a parlamentben – inkább ezt mondom – beterjesztése arra idén sor kerülhet. Utána azonban viszonylag nagy felkészítő munkára van szükség a munkatársak számára, hogy pontosan megvizsgálják jogi, gazdasági, és szociális szempontból, hogy hogyan, miként lehet segíteni ezeknek a családoknak. Ennek a tudásnak a megszerzéséhez az intézményrendszer alkalmassá tételéhez felkészülési időre van szükség. Ez akár 1 évet is jelenthet.

Mi lesz azokkal, akik már nem tudnak törleszteni, vagy akár a lakásuk, házuk is veszélybe került? A miniszterelnök azt mondta, hogy senkinek a lakhatása nem kerülhet veszélybe. Hogyan segít az állam, egyáltalán segít majd az állam? Készül-e újabb szociális csomag?

A második devizahiteles csomag elfogadásáig érvényben levő kilakoltatási moratórium létezik, tehát most senkinek nincs veszélyben a lakhatása. Ugyanilyen fontos volt a Nemzeti Eszközkezelő, amelyik most már nagyon magas nagyságrendben tudja kinek-kinek a lakásával kapcsolatos problémáját úgy megoldani, hogy akkora méretű lakásban tudjon élni, amihez tartozó hiteltörlesztő részeteket fizetni tudja. Illetőleg ott van az ócsai lakópark is, mint harmadik ilyesfajta lehetőség, amely korlátozottan szintén jelent lakhatási lehetőséget azoknak, akiknek egyéb más módon nem oldható meg a lakhatása. Én azt gondolom, hogy ebben az irányban kell továbbmenni, amit a Nemzeti Eszközkezelő is vitt. Jól látható volt, hogy egyre nagyobb lett az igény a Nemzeti Eszközkezelő segítségére, egyre több ingatlant ajánlottak föl. Úgy hogy, ha kiderül, hogy kik azok, akik olyan helyzetbe kerültek, hogy munkanélkülivé váltak, vagy valamilyen módon már végképp nem tudják a lakhatásukat biztosítani, a családi csődvédelem sem lehetőség neki, akkor meglátjuk, hogy náluk milyen Eszközkezelőhöz hasonló segítségre van szükség.

Akkor ez valamilyen újfajta megoldás lesz?

Ezt akkor látjuk pontosan, hogy ha elfogadtuk a második csomagot, és látjuk, hogy milyen problémás esetek maradtak fenn, ki az, aki nem tud önmagán segíteni, még akkor sem, ha az állam, és a bankok felelősséget vállaltak. Mindenestre a kormánynak elsősorban az adósokat kell segíteni. Bár nyilvánvalóan a bankrendszernek a stabilitása is mindig fontos szempont és annak fennmaradása is lényeges a kormány számára.

A bankrendszer stabilitását említette. A bankok egyes becslések szerint 400, más becslések szerint akár 900 milliárd forintot kénytelenek majd visszafizetni, lenyelni a devizahitelesek miatt. Az OTP 2014-es első negyedéves nyeresége 5,9 milliárd forint volt. Ön szerint bírni fogják majd a bankok ezt a terhet?

Már a bankadó bevezetésekor is azt mondták a bankok, hogy ez túl nagy megterhelés számukra, és rá 1-2 évvel rekord magas nyeresége volt a bankoknak, és rekord magas osztalékot is fizettek a tulajdonosoknak, úgy, hogy mellette a bankadót is ki tudták fizetni. Biztosak vagyunk benne, hogy a kormánynak, a bankokat felügyelő Nemzeti Banknak és a kereskedelmi bankoknak sikerül egy olyan megoldást kidolgozni, amelyik a bankokat sem fogja lehetetlen helyzetbe hozni, de nem lehet az állampolgárokat sem lehetetlen helyzetbe hozni. Egy kormánynak mindig értékválasztása, hogy kit konszolidál, az adósokat, vagy a bankokat? Mi az adósokat szeretnénk első sorban konszolidálni, úgy, hogy a bankoknak is nyilván valóan a működőképessége megmaradjon.

A bankokban nem feltétlenül csak a devizaadósok pénze van!

A kormány eddig sokszor segített a bankokon. Mondok egy példát. Kiváltotta az önkormányzatoknak a hiteleit, óriási mértékben, azért ezek nagyon nagy összegek voltak, 100 milliárdos összegek röpködtek ott is. Az állam átvállalta ezeket az adósságokat, a megyei önkormányzatoktól, a helyi önkormányzatoktól, az a bankok számára egy biztosabb helyzetet teremtett, például, hogy csak egy intézkedést mondjak, amelyik az önkormányzatoknak is jó volt, az állampolgároknak is jó volt, és a bankok számára is kedvezőbb feltételeket teremtettek, hiszen az állam jobb adós, mint az önkormányzat, aki adott esetben már egy jó ideje nem tudott fizetni. Tehát arra akarok ezzel utalni, hogy voltak azért bőven olyan intézkedései a kormányzatnak, amelyekből közvetett módon a bankok számára is előnyösebb környezet alakult ki, a korábbi közterheket a bankok be tudták fizetni, emellett még osztalékot is tudtak fizetni. Reális lehetőség van arra, hogy itt is a bankok nyilvánvaló áldozatvállalása mellett valóban lehet, hogy nem lesz akkora profitjuk, mint volt a szocialista kormányok alatt. De nem is feltétlenül arra valók a bankok, hogy a magyar hiteleseknek, a magyar bankbetéteseknek a pénzéből külföldi tulajdonosok felé fizessenek osztalékot. Nem rossz, hogy ha ez az egyensúly valamelyest beáll, és nem csak kimegy a pénz Magyarországról, hanem itt is marad.

Mi van, ha egy bank azt mondja, hogy ő nem tud fizetni, ha ő csődöt jelent? Akkor ki fizet?

Erre vonatkozóan a bankoknak elsősorban az öngondoskodásnak a szervezetét kell felállítani, vagy ennek a működési mechanizmusát. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat az Országgyűlés asztalán fekszik. Terveink szerint még a héten el is fogjuk fogadni azt, hogy a bankok valamelyest még felelősebben gazdálkodjanak, mint eddig, és közösen is értékeljék jobban a kockázatokat, hiszen az előző években, vagy évtizedekben olyan adósoknak is adtak hitelt, akikről nyilvánvalóan látható volt, hogy nem fognak tudni középtávon fizetni, hiszen sokkal nagyobb hitelt kaptak, mint amekkora hitelképességüket lett volna. Ez a bankoknak volt a hanyagsága, és ez az állam számára jelentkezett utána tömeges problémaként, a devizahitelezésben. Éppen ezért fontos, hogy az a törvényjavaslat, amit beterjesztettünk, a bankoknak a közös felelősségvállalását növeli, és nyilvánvalóan, ha jobban látják, hogy egymásnak, mondjuk a felelőtlen döntései miatt esetleg a többi bank befizetéseit kell majd lehívni az adósok javára, akkor adott esetben ők is felelősebb, közös etikai, szerződéskötési, hitelezési normák szerint nyújtják a hiteleket. Ez a betétbiztosításoknak a bankbiztosításoknak egy fokozottabb rendszere, amelyik a bankokat ösztönzi arra, - sőt a bankokat kötelezi arra -, hogy öngondoskodás révén ezekre a krízis helyzetekre maguk képezzenek biztonsági tartalékokat.

Az interjú második része itt olvasható.