Hol az ország gazdaságpolitikai stratégiája?

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tizenhatodik éves jelentése a Budapest Music Centerben 2014. július 17-én.

Rózsaszín mázba öntve ugyan, de erős gazdaságpolitikai kritikát fogalmazott meg 15, Magyarországon működő multicég. Nem először hiányolják azt, ami minden fejlett országban létezik: az érthető stratégiát.

Nem akkora gittegylet, mint amilyennek látszik a Magyar Európai Üzleti Tanács (angol rövidítése alapján HEBC), amelynek 15, Magyarországon vezető pozícióban lévő multicég a tagja. A szervezet, amely éves jelentésekben ad ajánlásokat a mindenkori kormánynak, ezúttal a szokásosnál is erősebb kritikával élt.

Formalitások és kritika

A szöveget a nagyon formális rendezvényen, udvariaskodva, egymással parolázva mutatták be. A kormány tiszteletköreit ezúttal Szijjártó Péter külgazdasági miniszterhelyettes futotta meg, a multivezetők konszenzusos véleménye pedig le volt öntve a menedzservilág maszlagával. Magyarról magyarra fordítva a szöveget azonban kiderül, hogy a HEBC (már nem először) azt hiányolja, ami a fejlett világ jól működő gazdaságaiban mindenhol alapkövetelmény: egy nyilvános, átlátható és kiszámítható országstratégiát.

Elbeszéltek egymás mellett

A felek a rendezvényen alaposan elbeszéltek egymás mellett. Szijjártó Péter az előadásában hosszasan ecsetelte az elmúlt négy év gazdasági fordulatának sikereit, a jövőre nézve pedig az ismert három fő fejlődési irányt jelölte meg: az ipari termelés, a működő tőke és az export nemzeti össztermékhez viszonyított arányának növelését. Emellett arról beszélt, hogy a kormány e három világos cél elérése érdekében milyen konkrét lépéseket tesz. Megköszönte a HEBC ajánlásait, néhány pontot kiemelve, amellyel a kormány száz százalékig egyetért.

Ne a vas és acél országa legyünk

A Szijjártó Péter körül ülő 15 vállalatvezető azonban a jelentés tanúsága szerint nem ennyire elégedett. Ők például az újraiparosítás (vagyis az a törekvés, hogy az unión belül Magyarországon legyen az ipar aránya a legnagyobb a nemzeti összterméken belül) mellett inkább a szolgáltatóipart fejlesztenék. Azt ajánlják a kormánynak, hogy már csak azért is készítse el, és hozza nyilvánosságra az ország jövőjével kapcsolatos stratégiáját, hogy nekik ne a konkrét intézkedésekből kelljen kibogozniuk, merre halad az ország.

Semleges versenyt

Ha valaki elég figyelmesen olvas a sorok között, az is kiderül, hogy az állam egyre erősebb gazdasági szerepvállalását átgondolatlannak tartják, és semleges, megkülönböztetésektől mentes versenyt szeretnének. A trafikok ügyére reagálva azt írják, hogy az elhamarkodott lépések nem kívánt következményei azonnal rávilágítanak a közvetlen államirányítás korlátaira.

Az oktatást is bírálták

Az oktatásban is szokatlanul erősen odamondanak a multik, a szektor átalakításában itt sem tudják felfedezni a stratégiát, sőt az általános megfogalmazásoktól egyébként hemzsegő szövegben itt már odáig merészkednek, hogy két konkrét ügyet, a tankönyvpiac monopolizálását, és a nyelvoktatás problémás helyzetét külön is kritizálják. A reáltudományokban a felsőoktatás kibocsátását keveslik, és ha ez a szint marad, akkor szerintük kockázatot, sőt visszatartó erőt jelent a befektetések szempontjából.
„Az idegennyelv-tudás egyfajta norma, ami nem igényel különösebb ösztönzést, Magyarországon azonban a nyelvtudást kiváltságnak tartja a társadalom” - áll a jelentés kevés sarkos kiszólásainak egyikében.

Minden jó, minden szép, de...

A HEBC megjegyzi azt is, hogy a foglalkoztatásban sem az állami beruházásoktól, hanem a versenyszférától kellene várni az áttörést, „véleményünk szerint a közmunkaprogram jó, de átmeneti megoldás” – szögezik le. Ez egyébként híven tükrözi a jelentés szerkesztési elveit, a HEBC ugyanis kínosan ügyelt arra, hogy minden témában valamilyen enyhe dicsérettel kezdje a mondandóját, csak ezután jönnek a burkolt vagy kevésbé palástolt kritikai elemek.

Fontosak a bankok

A takarékszövetkezeti állami szerepvállalás fényében különösen áthallásos azt olvasni, hogy a HEBC az idén a szabad versenyen alapuló bankrendszer létfontosságát erősen hangsúlyozza. „Ha a nemzetközi bankok a kivonulásukat fontolgatják, az gyengíti a bizalmat az ország iránt, elhalasztott befektetéseket eredményez más külföldi befektetőknél, ami veszélyt jelent a magyar gazdaság számára” – áll a jelentésben.

A HEBC tagjait delegáló cégek: ABB, AkzoNobel, British Telecom, Ericsson, GDF SUEZ, Heineken, Magyar Telekom, Nestlé, Nokia Komárom Microsoft Mobile Oy leányvállalat, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF, Volvo Group Trucks.

Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.