Az idén még jöhet megszorítás

Vágólapra másolva!
A most bejelentett intézkedéseken túl születhetnek még a hiánycél elérését garantáló további lépések - vélik az elemzők. A kormány nem akar visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá, és egyelőre nem tudni, hogyan fogja érinteni a költségvetést a devizahitelek forintosítása.
Vágólapra másolva!

A nemzetgazdasági miniszter által csütörtökön bejelentett 110 milliárd forintotos mostani zárolás szinte kényszerű lépés a kormány számára, mert mindenképp meg kívánja akadályozni, hogy az ország visszakerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alá - mondta Fazekas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője.

Lehet még megszorítás

Az elemzők abban egyetértettek, hogy a most bejelentett intézkedéseken túl születhetnek még a 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt garantáló további lépések. Látszik, hogy a kormány elkötelezett a hiánycél tartása mellett, ezért további intézkedésekre is sor kerülhet. Török Zoltán, a Raiffeisen bank makroelemzője és Fazakas Péter is úgy vélik, hogy a zárolás az Európai Bizottság megnyugtatását is szolgálja. Török Zoltán megjegyezte, hogy a hiány egyelőre nem alakul veszélyesen, bár az első félévi időarányos deficit a szokottnál kicsit magasabb volt.

Mi lesz a devizahitelek után?

Nem világos - emelte ki Németh Dávid -, hogy mit tervez az állam a devizahiteles program keretében, mekkora szerepet vállal abban, és kérdésesnek nevezte azt is, hogy hogyan alakulnak az áfa- és jövedékiadó-bevételek.

A bankokon a teher

Korábban felvetődött, hogy a banki különadó egy részét elengedné a kormány a devizahitelek forintra váltásának fejében. Ennek azonban mérséklődött az esélye, ami javítja a költségvetés pozícióját, ugyanakkor a bankok helyzetét rontja. Jelenleg az tűnik valószínűnek, hogy a devizahitek átváltásának költségeit döntően a bankoknak kell majd viselniük.

Nem úsztuk meg

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: úgy tűnt, hogy megúszható az idei év kiigazítások nélkül, mivel nőttek az adóbevételek az utolsó egy-két hónapban. Több tényező azonban, például a közmunkaprogram, vagy az újabb brüsszeli szankciók híre az állami kiadásokat növelik.