Szupertitkosításban utazik a magyar cég

2014.07.19. 23:40

A Prezi, a LogMeIn és a UStream után a Tresorit lehet a negyedik világhírű magyar startup. A saját kriptográfiai megoldását már 2009 óta fejlesztő cég a közelmúltban 700 millió forint tőkeinjekciót kapott.

Lám István, a Tresorit Hungary ügyvezető igazgatójaFotó: Bácsi Róbert László - Origo

„Már a gimnáziumban kriptográfiai mérnöknek készültem, ezért az egyetemen az informatika mellett elkezdtem a matematika szakot is, még ha nem is fejeztem be” – mondja Lám István. Három barátjával épp hogy elvégezte a Műszaki Egyetemet, amikor egy volt tanárukkal közösen úgy döntöttek: addig lebegő terveiket konkretizálják, és kutatásaikat komolyra fordítják. A cégtörténetből ezúttal hiányzik a kezdeti kötelező csetlés-botlás.

16 évesen vállalkozott

„Kicsi koromban kaptam az édesanyámtól egy kriptográfiáról szóló könyvet, ebben főleg logikai feladványokkal kellett megküzdeni, de valamennyi a titkosításhoz kapcsolódott, azóta izgat a rejtjelezés. Tizenhat éves voltam, amikor az első cégemet létrehoztam, akkor még a szüleim neve alatt. A tanulás mellett épp elég zsebpénzt hozott, én pedig egyre jobban belejöttem az üzletbe, 18 éves koromban megalapítottam a másodikat, aztán még kettőt. Jó kis gyakorlás volt” - mondja az ügyvezető.

Ösztöndíjakból indult garázscég

A Tresoritot az első pillanattól egyetlen termék köré építették, és azonnal nemzetközi piacra készültek. „Arra gondoltunk, profi szintre kellene hozni azt, amit az egyetemen lelkesedésből kutattunk” – fogalmaz Lám István. Az indító, ha tetszik, nulladik körös befektetést az alapítók ösztöndíja fedezte, a kezdeti időszak minimális rezsijére ez elég is volt. Most már majdnem negyvenen vannak, túl a második, 700 millió forintos tőkebevonáson. Ha az üzleti tervet egyetlen mondatra kellene lepárolni, a Tresorit alapítói olyan felhőalapú fájltároló rendszerben gondolkoztak, ahol a bizalom azért nem kérdés, mert nincs rá szükség. (Az informatikai felhőben való tárolás során az ügyfél nem a saját gépén tartja a dokumentumait, de a szolgáltató biztosítja, hogy csak ő férjen hozzá.)

Csak úgy ne, mint a Google

Lám István először felhasználóként, magának keresett ilyen megoldást, amelynél biztos lehet abban, hogy senki nem néz bele a fiókjába, de nem talált ilyet. „A nyúl ürege sokkal mélyebb volt, mint hittem” – mondja Lám. „Dörömbölt a fejemben egy gondolat, de hogy ennyire szerteágazó téma ez, hogy ennyi lesz a kapcsolódási pont, hogy véget nem érő munkát vettem a nyakamba, mert egyetlen algoritmusba nem lehet tömöríteni a megoldást, arról fogalmam sem volt.” Elkezdte figyelni a Google-t, mert arra jutott, hogy az ott honos módszereket el szeretné kerülni. Nem hozta meg ugyanis a kedvét az, hogy az ott tárolt adatok szőrszálhasogatóan aprólékos hasznosítása minden esetben értékesítésbe torkollik. „A Google mindent elad, amit megtud rólunk, én viszont nem tudtam engedni a szempontjaimból. Erős technológiai hasznosítású terméket akartam fejleszteni magas hozzáadott értékkel, egyben nagy kockáztatással. Legyen nagyobb a szellemi tőkénk, mint az átlagos kezdővállalkozásoknak, mert ez ugyan fárasztó és nehéz út, de sokkal nagyobb lehetőség. Menet közben aztán rájöttem, mindezt egyetlen szóba sűrítve úgy mondjuk, startup.”

Képtelenek hozzáférni

A felhőalapú fájltárolási szolgáltatás a Dropboxhoz hasonló, de óriási különbség, hogy ott láthatja a szolgáltató a feltöltött adatokat, a Tresoritnál viszont nem, legyen az megosztás, mobilelérés, vagy bármely más funkció. „Ha akarnánk sem tudnánk hozzáférni az eltárolt fájlokhoz vagy kiadni azokat, a Dropbox és az összes többi viszont képes erre” – mondja a cégvezető. „Ez az új irány, amit kliensoldali titkosításnak nevezünk a Snowden ügy óta felkapott téma. Bonyolult és nyugtalanító kérdés ez most, és nagyon fontos üzenet a világnak, mert kiderült, hogy amit sebezhetetlennek hittünk, korántsem az" - mondja Lám István.

Biztonság vagy használhatóság?

Egyre élesebb kérdés, hogy ha például egy vállalat adatait egy harmadik fél kezeli, akkor hogyan maradhat ép azok biztonsága. Korábban a vállalatoknak választaniuk kellett a biztonság és a használhatóság között, amikor a felhőbe költöztek, a Tresorit azt ígéri, hogy ez a kompromisszum nem nyomaszt többé senkit, mert a megoldásában mindkettő megvalósul.

Cikkünk második része itt olvasható. Abból kiderül, miért ajánlottak 50 ezer dollárt annak, aki feltöri a Tresorit rendszerét, és kinek sikerült.