Kevesebbet utaznak, többet költenek a magyarok

Többet költöttek a magyarok belföldi utazásaik során 2013-ban, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy csökkent az utazások száma és az eltöltött idő is. A lakosság kétharmada sehova se ment.

Az egy utazóra jutó napi kiadás tavaly a 2012. évihez képest 16 százalékkal, 4315 forintra nőtt, írja Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről című kiadványában a KSH. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a többnapos belföldi turisztikai utakra tavaly a lakosság 258 milliárd forintot költött, ami folyó áron hasonló, mint az egy évvel korábbi érték.

Kevesebb és rövidebb

Tavaly tovább csökkent a többnapos belföldi utazások száma és időtartama - a 14 millió utazás során mintegy 60 millió napot töltöttek el a turisták, ami 16, illetve 14 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés főleg a rövidebb, hétvégi jellegű utaknál jelentkezett.

Főleg szállásra és ételre költenek

A teljes fogyasztás legnagyobb részét, mintegy 38 százalékát szálláshely-szolgáltatásokra, 23 százalékát vendéglátásra és élelmiszerek vásárlására, 21 százalékát pedig közlekedésre, üzemanyag-vásárlásra fordították. A jelentés szerint a legtöbbet, napi 8778 forintot, egy főre számítva wellnessre költötték, a pihenési célú utazásoknál a napi átlagkiadás 5929 forint volt.

Az alfödön kevesen utaznak

A teljes magyar lakosság mintegy harmada utazott belföldön 2013-ban; minden negyedik ember rövidebb időre, 1-3 napra jutott el kikapcsolódni, csaknem ötödük pedig ennél hosszabb időtartamra. A fővárosban élőknek majdnem a fele, 43 százaléka utazott legalább egy alkalommal belföldre a tavalyi év során, az Alföldön lakók részvétele ennél jelentősen alacsonyabb, 27-28 százalékos volt.

Külföldre kevesebben mentek

A magyar lakosság külföldi utazásainak száma tavaly enyhén, 0,9 százalékkal csökkent. Jelentősen, 18 százalékkal esett a tanulási célú külföldi utak száma, de csökkent az üzleti turizmus és a vásárlási motivációval külföldre utazó magyarok száma is. Ugyanakkor a 2012-ben mértnél 6,9 százalékkal többen utaztak külföldre tavaly szabadidő eltöltése céljából, és 3,5 százalékkal többen munkavégzés miatt.

Irány az EU

A külföldre indulók 80 százaléka az Európai Unió valamelyik országát választotta céljául: a szomszédos országok mellett nagy számban keresték fel Németországot, Csehországot, Olaszországot és Franciaországot. Minden harmadik utazás német nyelvterületre (Németországba, Ausztriába vagy Svájcba) irányult. Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli ország az első 15 legkedveltebb célország között. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a Horvátországba és Romániába tett utak száma, míg Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Csehországot többen választották úti célul.

Egy hétig vannak távol

Míg 2012-ben egy többnapos utazás átlagos hossza 6,7 nap volt, addig 2013-ban már 6,9 napra emelkedett. A KSH szerint tavaly a magyar lakosság 506 milliárd forintot (1704 millió eurót) költött el külföldön, 2 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az összeg háromnegyedét (387 milliárd forintot) turisztikai célú utazásokon költötték. Fejenként és naponta átlagosan 11 341 forintot költöttek a külföldön, 3,6 százalékkal kevesebbet, mint 2012-ben.

A kétharmad sehova se megy

A statisztikai hivatal szerint a magyar lakosság kétharmada kimaradt a turizmus nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekből. Ennek legfőbb indoka az anyagi lehetőségek hiánya volt.