Rárohadhat a búza arra, aki nem aratott időben

Rekord búzatermésre számított idén a hazai mezőgazdaság, de az esős idő és a gazdák rossz döntései miatt a sokéves átlag is alig lesz meg, a kárt 90 milliárd forintra teszik. A napraforgó lassan rohadni kezd, cefetül néz ki a szőlő. A fő termények közül egyedül a kukoricának kedvez a nedves időjárás.

Vannak olyan megyék, ahol az őszi búza 30 százalékát még nem aratták le, ennek egy része valószínűleg már takarmánynak sem lesz jó - mondja Raskó György agrárközgazdász. Pedig idén minden adott volt ahhoz, hogy rekordot érjen el a búzatermés. Ideális volt a csapadék eloszlása, nem volt kifagyás, belvíz vagy árvíz. A várakozásokhoz képest katasztrofálisnak mondható aratásban csak kis szerepet játszik az esős idő, a gazdák sokat hibáztak idén.

Tizenkilencre húztak lapot

Nagy különbségek vannak a learatott búza hektáronkénti mennyiségében az ország tájai és gazdaságai közt. Azok a gazdák, akik 16-18 százalékos nedvességtartalom mellett aratni kezdtek, és vállalták a szárítással járó pluszköltségeket, jól döntöttek. Sokan azonban kivártak, hátha naposabbra fordul az idő, és a búza lábon kiszárad. Az ő számításuk nem jött be, csak egyre több eső esett, a búza és a talaj egyre vizesebb lett.

Hátha lebetegszenek a pockok

A mezőgazdaságban elmulasztottak időben védekezni a pockok túlszaporodása ellen, Raskó György becslése szerint ezen országosan körülbelül 400 ezer tonna búzát vesztettünk. "A problémát azóta sem sikerült kezelni, de öröm az ürömben, hogy a nedves, párás időben a pockok közt könnyebben terjednek a betegségek, amik hosszú távon megtizedelhetik a populációt" - véli Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára.

Hosszú aratás

Az őszi búza aratása június 25-én kezdődött, és augusztus elején még mindig tart. A talaj ráadásul egyre nedvesebb, vannak olyan területek, ahol a gépekkel már nem tudnak rámenni a földekre.-rmánynak sem jó, legfeljebb toxinkezelés után. Tóth István szerint ez az elmúlt 25 év legnehezebb aratása.

A tavalyinál több és jobb minőségű kenyérgabonára számítottak idén. Aztán jöttek a pockok és az eső. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Kilencven milliárdot buknak

Becslések szerint a búza hektáronkénti átlaghozama 4,6 tonna lesz, Raskó György úgy véli, odafigyeléssel és kellő hozzáértéssel lehetett volna akár 6,5 tonna. Összesen tehát 2 millió tonna búzával lehetett volna többet termelni, ez 90-95 milliárd forint bevételkiesést jelent. A pockok elrágtak 400 ezer tonnát, a sárgarozsda nevű betegség elvitt még 300 ezret, és a magas víztartalom miatti kivárás is okoz minimum 200 ezer tonna veszteséget.

Botrányosan alacsony hozam

A magyar termelők hagyományosan alacsony termőképességű fajtákat vetnek. Raskó György szerint a hazai 4,6 tonnás hektáronkénti átlaghozamhoz képest Belgiumban, Angliában és Dániában 8 tonna körüli hozammal aratnak, de még Ausztriában is 6 tonnát termelnek egy hektáron. Szerinte a magyar gabonanemesítés kezd lemaradni a világ élvonalától, nemcsak hozamban, hanem a fertőzéseknek való ellenállóképességében is.

Rohad a napraforgó

A búza mellett a napraforgó a másik haszonnövény, amelyiknek nem tesz jót a sok eső. Bár annak aratása majd csak ősszel kezdődik, vegyszeresen kell majd szárítani, hogy be lehessen takarítani. A kukoricának viszont legalább jó a nedves időjárás, becslések szerint hatalmas termésre számíthatunk.

A bor még jó lehet

A szőlészeknek idén különösen sok figyelmet (és pénzt) kell fordítaniuk a gombabetegségek elleni védekezésre. A Dörgicse Bor Kft.-nél eddig 20 százalékkal többet költöttek növényvédelemre, mint tavaly, ennek köszönhetően rendben van a szőlő - mondja Burkus Norbert, a cég szőlésze. Dél-Magyarország ugyanakkor cefetül néz ki, lesz olyan terület, ahol 40-50 százalékos veszteségre számíthatnak, sőt, olyan is, ahol nem tudnak majd szüretelni. Ha az őszi időjárás megfelelően alakul, még jó minőségű lehet az idei bor.