Hiába riogatnak a pékek

2014.08.08. 11:03

Az utolsó jelentős kenyéráremelés 2007-2008-ban volt, azóta hiába kérnek a pékek minden évben magasabb árat, a boltok mindig ellenállnak. Idén is erre lehet számítani.

Aratás és médiapiaci uborkaszezon környékén minden évben menetrendszerűen megkondulnak a vészharangok, a kenyér árának drasztikus emelkedését jósolva. Az áremelés aztán többnyire elmarad, de legalábbis soha nem éri el a várt szintet.

Grafika: easel.lyForrás: Origo

A pékek panaszkodnak

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke kérdésünkre megismételte a napokban többször is megjelent véleményét, amely szerint 20-30 százalékos áremelésre lenne szükség az idén. Az ok elsősorban az alapanyagok drágulása, amit szerinte a pékeknek követniük kell a kenyér árával. Azt mondja, nem riogatni akarják a közvéleményt, de áremelés nélkül a magyar pékségek komoly bajba kerülhetnek, több mint ezer vállalkozás boldogulásáról van szó. A szövetség kommunikációjában tehát semmi újdonság nincs, ugyanezek az okok rendre felmerültek már az elmúlt tíz évben.

Az inflációtól nem kell félni

Ha sorra vesszük, milyen tényezők indokolhatják a kenyér árának emelését, az inflációt kapásból levehetjük. Pénzromlás ugyanis jelenleg nincs, sőt a rezsicsökkentés és egyéb külső tényezők hatására az adatok deflációt mutattak az elmúlt hónapokban. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzései szerint az infláció majd csak 2015 őszén fogja megközelíteni a célul kitűzött 3 százalékot, mert addigra futnak ki a pénzromlást fékező intézkedések.

A búza nem drágul

"A búza árának emelkedése is hozzájárulhatna a kenyér drágulásához, de pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a gabona ára marad a jelenlegi szinten" - mondja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Az előrejelzések szerint idén nagyjából ugyanannyi búzát fognak learatni, mint tavaly, igaz, a minőséggel lehetnek gondok az esős időjárás miatt. "Komolyabb drágulásnak azonban nem látjuk a veszélyét" - hangsúlyozza Tóth István.

Gyenge a forint, de ez sem döntő

Tóth István szerint a forint árfolyama befolyásolhatja a búza árát, mert ha a termelőknek jobban megéri külföldön értékesíteni a jó minőségű gabonát, akkor az felviheti a hazai árakat. A pékek az alapanyagok jelentős részét külföldről szerzik be, és ha a forint gyenge, akkor drágábban tudnak vásárolni. Tóth István ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a kenyér bolti árának kevesebb mint 20 százalékát teszi ki a búza beszerzési költsége. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból az derül ki, hogy a búza és a kenyér ára nagyjából együtt mozgott az elmúlt tíz évben, szoros követésről azonban szó sincs.

A búza és a fehér kenyér kilónkénti árának változása 2004-2013.
Adatok: KSH
Grafikon: onlinecharttool.com
Forrás: Origo

A kereskedőkön múlik szinte minden

Hogy megvalósul-e az áremelés, az végső soron leginkább a kereskedőkön múlik, és valójában ezért nem szokott érvényesülni a pékek szándéka. Hiába akarják a pékek a kenyeret drágábban adni, ha a boltok nem hajlandóak többet fizetni érte. A pékek az idén még nem kezdtek tárgyalni a boltosokkal, mivel még maguk sem tudják pontosan, mekkora emelést szeretnének keresztülvinni, a meccs tehát még nincs lejátszva, de a kereskedőknek nyilvánvalóan az az érdekük, hogy a pékárut minél olcsóbban tudják kínálni a vevőiknek.

Jobban élünk, mint 10 éve

Meglepő lehet, de az átlagkeresetekhez képest nem hogy drágult, de egyenesen olcsóbb lett a kenyér az elmúlt tíz évben. A KSH-adatok szerint az átlagkereset 2004-ben bruttó 132 ezer forint volt, amiből 746 kilogramm fehér kenyeret lehetett vásárolni. Tavaly viszont 215 ezer forint volt a bruttó havi átlagkereset, ami már 776 kilogramm kenyér árának felelt meg. Ha tavaly egy kilogramm kenyér ára 278 helyett 289 forint lett volna, akkor lett volna az átlagkeresethez viszonyítva a 10 évvel ezelőtti szinten.