Aki Piszkos Frednek köszönheti a hírnevét

2014.08.10. 14:10

A közösségi élet, a hagyományos és online értékesítés illetve játékfejlesztés összefogásának eredménye a Gémklub Kft. Portré Aczél Zoltán alapító tulajdonosról, második rész.

Aczél Zoltán, a Gémklub alapító-tulajdonosa azt meséli, hogy a személyes életében két-három út futott össze olyan ösvénnyé, amelyen ő elindult a fejlesztés felé. A kreativitás és a kézművesség világéletében érdekelte, az eredeti szakmája könyvrestaurátor. Később felfedezte, hogy a társasjátékok eredete nagyon mélyen gyökerezik a spirituális gondolkodásban, ettől kezdve kutatni is kezdte a területet. „Olyan ősi játékokat találtam, amelyek a világot modellálják. A Ki nevet a végén például a Pacsisi nevű indiai játékból nőtt ki. A figurák egy-egy inkarnációt járnak végig a holdnaptárnak megfelelő mezőkön, a játékosok így néztek szembe az életfeladataikkal, amíg le nem ütötték őket. És az a helyzet, máig nagyon sok ilyen ősi játék él köztünk.” -  meséli.

Egy asztalon a legújabb játék, egy közös munka, és az első nemzetközi sikerFotó: Szabó Gábor

Csodaszép, de piacképtelen

Nem meglepő, hogy Aczél Zoltán első saját fejlesztése is szakrális, egyben borzasztóan bonyolult kockajáték volt Numeron címmel – de eladhatatlannak bizonyult. „Arra voltam kíváncsi, hogy működhetett az első kockajáték, de nem találtam forrásokat. Így kénytelen voltam kitalálni valamit én magam. Megmutattam néhány fejlesztőnek, de bármennyire izgalmasnak tartották, könnyen beláttuk mindannyian, ha egy játék megfejtése több éven át is eltarthat, nem piacképes” – meséli.

Viszont ennek kapcsán ismert meg először olyan embereket, akik játékkiadással foglalkoztak, így tudta meg, hogy ez az iparág létezik. És minthogy a spiritualitás mellett hatalmas örömmel gyűrte a haverokkal a szórakoztató játékokat is, ebben az irányban kezdett el gondolkozni. "Az új ötleteimre már az említett csoport is elismerően biccentett. Több komplex stratégiai játékot mutattam. Végül a Tokami, egy ügyességi fajáték, amelyben logikai döntésekkel lehetett eljutni a statikai összefüggésekig, megnyerte nekem az első csatát. Ez az út vezetett a Piszkos Fred társasjáték nemzetközi kiadásához, amelyet már a Gémklub csapata fejlesztett, és a Lélekpillangó társasjátékhoz, a máig talán legkedvesebb művemhez” - mondja.

Néha rohamtempóban készülnek

Általában egy játék akkor talál magának utat gazdaságilag, ha egyszerű ötleten alapul, ha könnyű megérteni és játszani vele, ha más készségeket is megmozgat, nemcsak a gondolkodást. Aczél Zoltánnak összesen 11 saját fejlesztésű játéka jelent meg, de a talonban maradtak száma homályba vész. „A játékötlet túl finom, túl elvont jelenség, több úton tárgyiasulhat, amíg nincs dobozban, megfoghatatlan” – magyarázza. – „Egyes játékokon négy éven át dolgoztam, máskor a szikrától a megvalósulásig négy hónap sem telt el. A Focifogadást a középső gyermekem találta ki a legkisebb születésnapjára, mert a kicsi fociőrült. Aztán évekre elfeledkezett róla, de idén a világbajnokságra újra elővettük és tető alá hoztuk” - mondja.

Aczél Zoltán három saját fejlesztésű játékkal a Gémklub irodájábanFotó: Szabó Gábor

Kőszívű zsűrizés

Ha valaki felkeresi a Gémklubot az ötletével, nagyon szigorú csapat teszteli a játékot is, a szabályt is. „Ez a gárda remek játékokhoz van szokva, és túl értékes az idejük, így hát ez valóban kemény vizsga. Aztán jöhet az ötletbörze. Mi történjen, ha jó a játék, de túl sokáig tart, ha a kelleténél több múlik a szerencsén, ha felbukkan benne nyerő stratégia, ha komplexebb döntéselágazásokra van szükség” – mondja Aczél. Néha csak az ötletet küldik be, és ha elég eredeti, a tulajdonos maga kezd együtt gondolkozni a játékszerzővel, az együttműködés végül lehet szorosabb vagy lazább.

Mert az érték menő stratégia

„Függetlenül a szakrális játékok iránti érdeklődésemtől nagyon fontosnak tartom, hogy a Gémklub sikere bizonyíték” – így Aczél Zoltán. Szerinte azt támasztja alá, hogy értéket teremteni gazdaságilag menő stratégia. A cégépítkezésünk ugyanúgy stratégiai elveket követ, mint ahogy stratégiai egy társasjáték, arról nem is beszélve, hogy a modern gazdaságtudományban a gamification egyre erősödő tendencia.

Ezt ösztönösen használják, nemcsak azáltal, hogy a fejlesztésben benne van a játékosság. Az üzleti folyamatokban, a partnerekkel és a konkurenciával való viszonyunkban, a versenyhelyzet és a win-win arányának tudatos meghatározásában. A win-win szituáció nem levegőre épül. Amíg a piaci résztvevők egymás szájából rángatják ki a falatot, addig nem érdemes számítani rá. Akkor reális elvárás, ha a gazdasági szereplők értéket hoznak létre, ha ez része a személyes ambíciójuknak azon felül, hogy osztozkodni akarnak azon, ami már megvan. Win-win ott lesz, ahol az üzleti szereplő adni tud a közösségnek. Ahol a termék több önmagánál.”

Focifogadás: Aczél Till (17) és Aczél Zoltán fejlesztéseFotó: Szabó Gábor

Arra a kérdésre, hogy hová tud ez még fejlődni, azt feleli: „Én is nagyon várom, mert fogalmam sincs”.Most meredeken ível felfelé, de úgy véli, ennek a növekedésnek egyszer le kell lassulnia. "Remek a forgalom, egyre nyereségesebb is a vállalat. Azért nem látom a határokat, mert a piac már-már túl dinamikusan nő, éppen attól, hogy sokkal több ember van, aki ezt az értéket még nem ismeri, mint ahányan már igen, és ez hatalmas potenciál. Mennyi ember van, aki még nem tudja, milyen jó dolog játszani! Voltaképpen a saját életem, a Gémklub sem más, mint hatalmas stratégiai társasjáték.” - mondja.