Így kereshetsz milliókat a milliárdos szerint

Hagyd az aktív tőzsdei kereskedést, dőlj hátra, és inkább egy egyszerű stratégiát megvalósító indexkövető befektetési alapba tedd a pénzed! Ezt tanácsolja a megtakarítóknak Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere, aki szerint ezzel kellően magas hozamokat érhetünk el. Vajon tényleg ilyen egyszerű az egész?

Warren Buffettet remélhetőleg nem sokaknak kell bemutatnunk, már csak azért sem, mert mi is számtalan cikket írtunk már a világ egyik leggazdagabb emberéről. Buffett ismert és elismert tőzsdei befektető, aki mesés vagyonokat szerzett részvénypiaci befektetéseivel. Buffett megszólalásait, véleményeit már csak ezért is mindig kiemelt figyelemmel követi a piac, remélve, hogy tanulnak valamit a „gurutól” és elcsípnek egy-két nyerő tanácsot tőle. Mi ezúttal még egy évekkel ezelőtt megfogalmazott tippjét vettük górcső alá, és vizsgáltuk meg közelebbről:

A milliárdos régóta azt tanácsolja a megtakarítani vágyóknak, hogy felejtsék el az aktív portfóliókezelést, a részvények és más befektetési termékek sűrű adás-vételét. Ehelyett inkább egy passzív stratégiát megvalósító, mondjuk egy részvényindex mozgását lekövető úgynevezett ETF-ben tartsák a pénzüket, melyek közül többet az Investor Trader ügyfelei is megvásárolhatnak pár kattintással. Buffett szerint, ha egy ilyen olcsó indexkövető ETF-be fektetünk be – nem egy időpontban, hanem hosszabb időtávon elnyújtva, egyenlő részletekben elkötve a pénzt– akkor kellően magas hozamokat érhetünk el. Tehát hosszú távon a passzív stratégiák a legtöbbször kifizetődőbbnek bizonyulnak az aktívaknál.

Aktív-passzív stratégia

Az aktív stratégiát követő befektető hisz benne, hogy technikai és fundamentális elemzéssel, megfelelő időzítéssel magasabb hozamot érhet el a piacnál. Emiatt jellemzően gyakrabban kereskedik egy passzív stratégiát követő társánál, ami magasabb kereskedési költségekkel jár együtt. Ilyen stratégiát lehet megvalósítani például egy abszolút hozamú befektetési alappal, mely minél magasabb hozam elérésére törekszik a befektetőinek.

Az aktívval szemben a passzív stratégiát követő befektető hisz a piac hatékonyságában, és nem gondolja úgy, hogy felül lehetne teljesíteni a piacot. Ezt általában szélesebb piacokat leképező ETF-ek (például egy indexkövető alap) vásárlásával valósítja meg.

Aki eddig nem találkozott volna az ETF fogalmával, annak álljon itt egy gyorstalpaló ezekről az eszközökről. Ha pedig ennél is többet szeretne tudni az ilyen alapok működéséről, vegyen részt a legközelebb ősszel induló ingyenes oktatásainkon, ahol ezekkel az instrumentumokkal is részletesen foglalkozunk.

Mi az az ETF?

Az ETF (Exchange Traded Funds) a tőzsdén kereskedett befektetési alap angol nevének rövidítése. Az ETF-ek olyan befektetési alapok, amelyeknek befektetési jegyeit bevezetik tőzsdére, így árfolyama ugyanúgy mozog, kereskedése ugyanúgy működik, mint egy részvénynek. Emiatt a részvényekkel megegyező módon lehet adni-venni az alapot. Rendelkezik például árfolyamgrafikonnal, amelyre érvényesek a technikai elemzés elméletei, s adhatunk rá akár veszteségvágó, úgynevezett stop-loss megbízásokat is.

Az ETF-ek általában indexkövető alapok, azaz egy előre meghatározott részvényindex összetételét képezik le pontosan, így egy tranzakcióval megvásárolhatóvá téve az egyébként nehézkesen előállítható nagy részvényportfóliókat. Részvényindex követő alapokon kívül még számtalan egyéb típusú ETF-et meg tudunk különböztetni (például kötvény- vagy nyersanyag ETF-ek).

Ezeknek az alapoknak a kereskedése viszonylag gyors, olcsó és egyszerű, és olyan stratégiákat is meg tudunk velük megvalósítani, melyek egy másik befektetési eszközzel nem, vagy csak nehezebben elérhetőek.

Mit is mond és miért is mondja ezt Buffett?

A milliárdosról köztudott, hogy érték alapú befektető, tehát akkor szeret vásárolni, amikor valami olcsó, és azt jellemzően hosszabb ideig (akár évtizedekig) tartja a portfóliójában. Emiatt számára kevésbé fontosak a rövid távú árfolyammozgások. Ehhez a felfogáshoz pedig (többek között) inkább egy, a szélesebb részvénypiacok teljesítményét leképező indexkövető ETF illik, melybe célszerű hosszú távra „beleülni”, ahogy Buffett javasolja.

A szakember szerint egy ilyen passzív stratégiát megvalósító befektető évente átlagosan 6,6 százalékos nettó (tehát a költségek, adók levonása után számított) hozamot érhetett el negyven éves időtávon. Ezzel szemben egy aktív stratégiát követő tőzsdéző (aki gyakrabban módosíthatja portfólióját a piac túlteljesítése reményében) csupán 3,9 százalékos átlagos éves nettó hozamot produkálhatott ugyanezen idő alatt.

A 6,6 százalék első hallásra nem tűnik ugyan soknak, de ne feledjük, hogy ezt Amerikában érhette el a befektető, ahol a kockázatmentes hozamokhoz képest ez még így is szép többletet jelentett. Ráadásul az aktív és passzív stratégiák hozama közötti különbség dollárban kifejezve jelentős különbségeket eredményezhet a portfóliókban.

Erre mutat rá a Vanguard egyik alapkezelőjének a számítása is. Ha egy passzív stratégiát folytató befektető indexkövető alapot választ, akkor a kezdeti 10 ezer (nagyjából 2,35 millió forint) dolláros befektetése negyven év alatt 131 ezer dollárra (30,78 millió forintra) hízhatott fel 7 százalékos éves részvénypiaci hozamot feltételezve. Ezzel szemben az aktív befektető 10 ezer dolláros portfóliója csupán 48 ezer dollárt (9,4 millió forintot) ér 40 év után ugyanekkora hozam mellett.

Forrás: Investor.hu

A jelentős eltérés elsősorban az aktív stratégiával együtt járó gyakoribb kereskedés magasabb költségeinek tudható be. Ez logikus, ha többet kereskedünk, az többe is kerül, ami csökkenti a hozamokat. Ha az aktív stratégiával sikerül ugyanakkora, vagy némileg magasabb hozamot elérni, mint a passzívval, az elért profitot nagy mértékben csökkentik a magasabb kereskedési költségek. Emiatt a legtöbbször nem éri meg aktív stratégiát folytatni – véli ugyebár Buffett.

Ezen túl a passzív stratégia mellett szól az is, hogy a részvénypiaci indexkövető ETF-ekkel (például a Buffett által javasolt, a széleskörű amerikai részvénypiacot lefedő Vanguard S&P 500 ETF-fel) valósíthatjuk meg az egyik leghatékonyabb diverzifikációt. Ez azt jelenti, hogy így nagyon alacsony szintre tudjuk csökkenteni a portfólió egyes értékpapírokból eredő egyedi kockázatát, és csak a piaci kockázatot futjuk. Egyedi részvény-kiválasztással gyakorlatilag soha nem fogjuk tudni a kockázatainkat olyan széles körben szétteríteni, mint például egy indexkövető ETF-fel.

A hamarosan 84 éves Buffett a fentiek miatt meghagyta a családjának, hogy halála után a vagyonának jótékony célokra való fordítása után fennmaradó összeg 90 százalékát helyezzék indexkövető alapba. Ezzel megkímélik magukat a folyamatos piaci izgalmaktól, minimális szintre tudják szorítani a kereskedési költségeket, és még így is magasabb hozamokat fognak elérni, mint a befektetők 90 százaléka.

Tényleg ilyen könnyű?

Ezek után felmerül a kérdés, hogy egy egyszerű indexkövető alappal gyakorlatilag bárki megverheti azokat a profi szakembereket, akik szinte a nap 24 órájában a tőzsdén pörögnek? Erre természetesen nem adnánk ilyen egyértelmű választ. Inkább azt tanácsoljuk, hogy aki kedvet érez hozzá, próbálja ki magát a parketten, és egy idő után kiderül, hogy melyik stratégia, eszköz lesz a nyerő.

A jó hír az, hogy ehhez nem kell messzire menni, ugyanis az Investor Trader kereskedési rendszerében számos indexkövető ETF elérhető, természetesen sok más egyéb instrumentum mellett. Így akár a Buffett által javasolt passzív stratégia is néhány kattintással megvalósítható az aktív stratégiák mellett. Ha pedig még bővebben érdekli a téma, kérdezhet tőlünk az alábbi űrlap segítségével is.

Warren Buffett

1930-ban Omahában született Warren Edward Buffett néven. Az apja brókerként és kongresszusi képviselőként dolgozott és már 11 éves korában részvényeket vásárolt az apja cégénél. 19 évesen kapott bachelor diplomát Nebraska-Lincoln Egyetemen, később pedig a Columbia Business Schoolon folytatta tanulmányait.

Warren Buffett a világ egyik leggazdagabb embere, aki a klasszikus értékalapú befektetések híve, befektetéseit sok esetben akár 5-10 vagy akár 20 évig is megtartja. A neve összeforrt a Berkshire Hathaway nevű holding céggel, melynek rengeteg érdekeltsége van különböző iparágakban. Warren Buffett 1962-ben vette át a cég irányítását, amikor még 18 millió dollár volt a cég piaci értéke és a textiliparban tevékenykedett.

A társaság később profilt váltott, a fő tevékenysége a biztosítás, az Egyesült Államokban elsődleges biztosítóként, míg világszinten viszontbiztosítóként működik a Berkshire. Ezen kívül a cég portfóliójába tartozik még vasúttársaság, a Procter & Gamble, az American Express, a Johnson & Johnson, a Kraft Foods, a GE, az IBM, a Wells Fargo vagy éppen a Coca Cola részvénye.