A kiadó ingatlanok csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, a lakáskiadás szabályait azonban kevesen ismerik; pedig sok kellemetlenséget megúszhatnak a felek, ha a bérbeadás körül minden papír rendben van.

Az adóhatóság csütörtöki közleménye szerint fontos, hogy a bérlőknek a bérbevett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, valamint a havi lakbér kifizetéséről kérjenek és kapjanak is átvételi elismervényt.

Annak, aki nem turisztikai célból adja ki valaki a házát vagy a lakását, nem kötelező adószámot kiváltania. Az ilyen jellegű bérbeadás áfa-mentes, így arról nem kell számlát kibocsátani, azonban a nyugta ilyen esetekben is kötelező.

Nyilvántartást kell vezetni

A NAV tapasztalatai szerint a bérbeadók jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, hogy bevételi, vagy bevételi- és költség-nyilvántartást kell vezetnie.

A bérbeadásból származó jövedelmet két módon lehet megállapítani: tételes költségelszámolással vagy a bevétel tíz százalékos csökkentésével. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd az adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni.

Milliókat lehet bukni

Akár milliós ráfizetést is eredményezhet, ha valaki eltitkolja a lakáskiadásból származó jövedelmét, míg a befizetendő adó összege egy átlagos lakás esetén, éves szinten pár tízezer forint. Az adóhatósághoz egy ideje már tömegesen érkeznek közérdekű bejelentések, és fokozottan ellenőrzik is ezeket az ügyleteket.

Ennek ellenére sokan eltitkolják az ingatlan bérbeadását. Van, aki egyszerűen csak nem akar a NAV látókörébe kerülni – még akkor sem, ha a bérlő átvállalná az adó kifizetését.

Nem árt azonban tudni, hogy ha lebukik, a lakás kiadóját akár véglegesen „adócsalónak” nyilváníthatják, és akár 200 százalékos adóbírsággal sújthatják, amelyet 15 napon belül be kell fizetni.