Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatósága tavaly decemberben hagyta jóvá azt az 50 milliárd forintos keretet, amelyből azóta összesen öt ingatlant vásárolt a jegybank. A Matolcsy György vezette intézmény megvette Kecskeméten a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) épületét, Budapesten, a Kálmán Imre utcában az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) ingatlanát, a Várban a Régi Városházát, az Eiffel Palace irodaházat, Tiszaroffon pedig egy kastélyt. A vásárlás folytatódhat, hiszen eddig az 50 milliárdos keret alig egyharmadát, 16 milliárd forintot használtak fel.
Az MNB tranzakcióit leginkább a felügyelőbizottság (fb) ellenőrizhetné, de ennek a testületnek a megbízatása 2014. május 5-én, az előző országgyűlés mandátumával együtt megszűnt. A felügyelőbizottság tagjait a parlament választja, ezért új bizottság legkorábban csak az őszi ülésszakban alakulhat.
Nem szerencsés, hogy felügyelet híján az MNB gyakorlatilag azt csinál, amit akar – mondta az Origónak Katona Tamás, az előző felügyelőbizottság egyik MSZP-s delegáltja. A jegybank gazdálkodását az Állami Számvevőszék is ellenőrzi, ám amikor az ingatlanvásárlásokról érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy ők csak azt vizsgálják, a szabályoknak megfelelően működik-e a jegybank. Ráadásul ezt is csak visszamenőleg, így jelenleg még jóval a bevásárlások előtti, 2012. január 1. és 2013. december 31. közötti időszaknál tartanak.
Az ellenőrizhetetlenséget az okozta, hogy bár a régi jegybanktörvény szerint a felügyelőbizottság megbízatása az új bizottság megalakulásáig tart, az új törvényből ez kimaradt. Katona Tamás úgy véli, a jegybanktörvény nem rendelkezik egyértelműen a felügyelőbizottság mandátumának megszűnéséről, ezért elvileg az általános jogszabályt (azaz a polgári törvénykönyv vonatkozó részét) kellene irányadónak tekinteni az esetben. Így a régi bizottság mandátuma csak az új megalakulásával szűnhetne meg.
Az első Orbán-kabinet pénzügyminisztere, Járai Zsigmond vezette felügyelőbizottság 2014. márciusi jelentésében élesen kritizálta az MNB ingatlanvásárlási programját, mert nem látta biztosítottnak az ellenőrizhetőségét. Katona Tamás úgy látja: ezek a vásárlások indokolatlanok, a jegybank megalomániáját tükrözik.
Az 50 milliárd mellett a jegybank elkülönített 40 milliárdot felújításra, ezenkívül az Értéktár programra (ennek keretében műkincseket vásárolnak) négy év alatt 30 milliárdot, a Pallasz Athéné Közgondolkodási Programra (az oktatás és a tudomány támogatása) pedig öt év alatt 10 milliárdot szánnak. A felügyelőbizottság legutóbbi jelentése szerint a fenti programok költségét csak részben fedezik a felügyeleti bírságok, amelyekből évente körülbelül 600 millió forint folyik be.
Ha az MNB veszteséggel zárja az évet, a központi költségvetésből kell pótolni a hiányt. Ebben az esetben gyakorlatilag az állam fizetné meg ezeket a beruházásokat, de az MNB-n keresztül, a költségeket a valós költés idejétől egy évvel elcsúsztatva. A kecskeméti kórházépületet például így lehet fenntartani anélkül, hogy a pénzt az államnak most kellene beletolnia. Katona Tamás szerint azonban az MNB "valahogy" elkerüli majd, hogy veszteséges legyen.
Az ingatlanvásárlásokat az MNB azzal indokolja, hogy új épületekre van szüksége, ráadásul a Pallasz Athéné és a társadalmi felelősségvállalás programnak is helyszínt kell biztosítani. Katona Tamás szerint az MNB-nek nem feladata, hogy befektetéseket hajtson végre, ez kívül esik a hatáskörén, és összeegyeztethetetlen a jegybanktörvényben meghatározott céljaival.
