Az unió sereghajtói között szerepel Magyarország a Világgazdasági fórum versenyképességi indexe szerint. A 28 tagállamból 24.-ek vagyunk, megelőz minket Románia is, amely a második legtöbb helyet javítva a világranglistán is 17 helyet ugrott előre.  

Tavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javítva, a 60. helyet foglalja el a világ országainak versenyképességi rangsorában. Ezzel az eredménnyel a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb tagja, ami nem jelent előrelépést a tavalyi évhez képest. Hazánk mögött egyébként Szlovénia (70.), Szlovákia (75.), Horvátország (77.) és Görögország (81.) helyezkedik el.

 

A magasabb érték és a sötétebb szín a kedvezőbb.Forrás: WEF, Kopint-Tárki

A Visegrádi országok közöl Csehország „visszavette" a vezetést, és idén a 37. helyezést érte el, míg Lengyelország a 43. Az élen nincs változás, Svájcot követően Szingapúr a világ két legversenyképesebb országa, míg Finnország két helyet rontva „csak" a negyedik. A harmadik helyen az Amerikai Egyesült Államok áll. Finnország után Németország (5.), Hollandia (8.) és az Egyesült Királyság (9.) számítanak az EU legversenyképesebb tagállamainak. A legtöbb helyet egyébként Algéria után (100.ról 79.-re) Románia javította, mintegy 17 helyet, és ezzel hazánkat megelőzve 59. a ranglistán. Dicséretes még Portugália előrelépése is az 51. helyről a 36. helyre. Legrosszabbul a világon Líbia (108. helyről a 126.-ra) teljesített, míg az EU-ban Szlovénia rontott a legtöbbet (8 helyezést).

Az EU sem teljesít jobban

Az Európai Unió átlagos versenyképessége sem nőtt idén. Az Egyesült Államok, ha kicsit is, de javított a tavalyi eredményén, hasonlóan Japánhoz, amelynek versenyképességi mutatója minimálisan javult. A tavalyi szintekhez képest az eltérések marginálisak, de jól jelzik az EU lassú leszakadását a világ más gazdasági nagyhatalmaitól. 

Nagy a bürokrácia és a korrupció Magyarországon.Forrás: AFP/James Hardy

A régiónkban sem vagyunk elől

A Visegrádi országok egyre inkább széttartanak, már nincs meg az a fejlettségbeli kohézió, amely 5-10 éve még jellemezte ezt a régiót. Egyértelműen Csehország és Lengyelország számít a régió két legversenyképesebb államának, míg sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem találunk olyan tényezőt, amelyben bármely tagállamnak is előnye lenne a másik hárommal szemben. A V4 országok már nem csak egymás versenytársai, adottságait tekintve Románia is egyre inkább integrálódik a térségbe, különösen technológiai fejlettségének (Románia az elmúlt években igen sokat fordított az IKT fejlettség javítására, így ma már a legjobb, leggyorsabb eszközök állnak a befektetők rendelkezésére) és piacméretének köszönhetően.

A korrupció és a bürokrácia a baj

Magyarországnak tehát ma már sokkal inkább Horvátország, Szlovákia és Bulgária a legnagyobb versenytársa, mintsem Lengyelország vagy Csehország. Hazánk leginkább technológiai felkészültségben tud kevesebbet nyújtani. Európai viszonylatban szintén gyenge Magyarország intézményi háttere (jelentős a korrupció, gyenge a közpénzek elosztásának transzparenciája, túl nagy a bürokratikus teher stb.).

A közép-kelet európai országok versenyképességi pontszámai a 12 versenyképességi pillérbenForrás: WEF

Igen jó ugyanakkor - az új tagállamokhoz képest - a magyar infrastrukturális fejlettség, és az innováció terén is van némi előnye az országnak, és az exportpiacokhoz való hozzáférés is jobb, mint számos más régiós országban. Hosszú távon igen rossz jel, hogy Magyarországon az új EU tagállamokhoz képest jóval alacsonyabb a legalább alapfokú végzettséggel rendelkező lakosok aránya (91,3%, ezzel szemben Lengyelországban 96,6%, Csehországban 96%, igaz Romániában csak 85,8%, míg Horvátországban 89,3%).

A versenytársakhoz képest nem léptünk előrébb

Összességében elmondható, hogy Magyarország versenyképessége csak enyhén növekedett, ugyanakkor több közép-európai országban is jelentős előrelépés volt az elmúlt években, így hazánk relatív pozíciója a régióban igazából nem javult.