A vasúti modernizációra fordítható összeg megduplázódik, és csaknem ezermilliárd forint áll majd rendelkezésre.

A kormány elfogadta a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát: eszerint a 2014-2020-as időszakban a vasútfejlesztések prioritást élveznek. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével javul az ország versenyképessége, és az emberek jobb színvonalú lehet a közösségi közlekedés, mondta Becsey Zsolt. A Nemzeti fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára szerint még inkább összehangolják a MÁV, a Volán és a BKV menetrendjeit.

Összehangolás előttFotó: Tuba Zoltán - Origo

A vasútra koncentrálnak

Szalóki Flórián, az NFM közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta: 2007-2013 között összesen 2700 milliárd forintot fizettek ki a Közlekedés Operatív Programban (KÖZOP). Az új, 2014-től induló Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) kerete a hétéves időszakban 1500 milliárd forint lesz, ebből ezermilliárd forintot, a források 75 százalékát vasúti fejlesztésre szánja a kormány.

Jól jár a vasút?Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az unió büntet is

Szalóki Flórián szerint az elmúlt időszakban a projektek elaprózottsága okozta a legtöbb problémát, hiszen az unió pénzügyi korrekcióval sújt, ha a pályázati célok nem teljesülnek. Példaként a lökösházi vonalon vállalt menetidő-megtakarítás 3 perc híján nem teljesült, és ez milliárdos értékű korrekciót okozott.

Három percért is lecsapnakForrás: MÁV Zrt.

A MÁV jól teljesít

Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója szerint a vállalat 2012-től pozitív eredményt ér el, az idei év az első hét havi adatok alapján sikeres lesz. A MÁV elnöke a legfontosabb feladatnak a szolgáltatások színvonalának növelését nevezte. Dávid Ilona példaként említette, hogy többek között a csehekkel, a szerbekkel és a németekkel és a horvátokkal közösen üzemeltetnek járatokat. A több országon áthaladó vonatok 700 millió forintos nyereséget jelentenek a magyar vasúttársaságnak.

A vasút a reneszánsza

Molnár Éva, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság közlekedési divíziójának igazgatója azt mondta: Európa-Ázsia között 2030-ig a közúti-vasúti forgalom megháromszorozódik a világkereskedelmi kapcsolatok átalakulása miatt. Az viszont komoly gondot okoz, hogy nem csökkent, hanem nőtt a határátkelő helyek száma a kelet-európai régióban. Molnár Éva szerint a vasút reneszánszát éli, a fejlesztések új hulláma indult el a világban.