A progresszív adózás után októbertől progresszív nyugdíjcsökkentést vezet be a szerb kormány, jelentette be Aleksandar Vucic miniszterelnök. A bejelentése alapján nyugdíjak mellett a közszférában dolgozók béreit is csökkenteni fogják.
A szerb kormány szerint a megszorító intézkedések megfékezhetik a várhatóan GDP 8,3 százalékát is elérő költségvetési hiány további növekedését. És a régóta várt gazdasági megszorítás az IMF-et is meggyőzheti arról, hogy újabb készenléti hitelt adjon Szerbiának.
Aleksandar Vucic szerint ezzel az intézkedéssel Szerbia vonzóbbá válna a befektetők számára, és a kétéves mélyponton álló dinár is stabilizálódhatna. Az IMF képviselői korábban kifejtették, hogy a magas költségvetési hiány mellett aggasztónak tartják a 70 százalékos GDP-arányos államadósságot.
A 25 ezer dinár (65 750 forint) alatti nyugdíjak nem csökkennek, de az azt meghaladóakból, összegtől függően, 3,1-10 százalékot vesznek el. "Az összesen 1,7 millió nyugdíjas közül 744 ezer személy kevesebb mint 10 ezer dinárt kap havonta, őket nem fogjuk bántani, és azokat sem, akiknek átlagos, 25 ezer dinárig terjedő nyugdíjuk van, ez pedig a nyugdíjasok 60,2 százaléka", mondta Aleksandar Vucic.
A közszférában dolgozók béreinél is a 25 ezer dináros határt veszik figyelembe októbertől, amikor az afeletti fizetéseket 10-10,5 százalékkal csökkentik. A pontos mértéket csak a költségvetés jövő heti módosítása után szabják meg.
Ezekkel a megszorításokkal évente mintegy 400 millió eurót takarítana meg az ország, további pénzeket pedig a mezőgazdasági támogatások csökkentésével spórolnának. A kormányfő bejelentése alapján nem a nagybirtokokat, hanem a kistermelőket támogatják ezentúl.
A megszorítások részeként a közszférában dolgozók további elbocsátására lehet számítani. A szerb kormány szerint a megszorító intézkedések 700 millió euró megtakarítást hozhatnak a költségvetés számára.
A gazdasági szakértők szerint viszont még ennél is szigorúbb, 15 százalékos csökkentésre lenne szükség a nyugdíjak és a fizetések esetében is. Lazar Krstic volt pénzügyminiszter júliusban azért mondott le, mert legalább 20 százalékos nyugdíjcsökkentést, valamint a közszférában dolgozók béreinek minimum 15 százalékos csökkentését, illetve legalább 160 ezer közszolga elbocsátását szerette volna elérni a fenntartható költségvetésért, de a kormányfő ezeket a javaslatokat nem fogadta el.