Európai Bizottság: Magyarország stagnál

2014.10.03. 17:11

Magyarország leszakadóban, nincs hitel, nincs innováció, rossz az infrastruktúra és a bürokrácia megfojtja a kis- és közepes vállalkozásokat. Megjelent az Európai Bizottság jelentése.

A bürokrácia és a jogszabályi környezet komoly versenyhátrányt jelentenek a magyar kis- és középvállalkozások számára, derül ki az Európai Bizottság legújabb jelentéséből. A törvények gyakran változnak, ezért nagy a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság. A kormány lépéseket tett a korrupció visszaszorítására, de sok még a tennivaló, különösen, ami a közbeszerzések átláthatóságát illeti, írják az EB szakértői.

Messze még 2008

A magyar kkv szektor 2012 óta lényegében stagnál. A 2008-as válsággal a kkv-k száma, hozzájárulásuk a foglalkoztatáshoz és a megtermelt hozzáadott érték csökkenni kezdtek, a mutatók 2012-ben a 2008-as értékek 90 százaléka körül stabilizálódtak. Azóta alig történt előrelépés, a kkv-k hozzájárulása a GDP-hez például még csökkent is.

Hitel, Világ, Stádium

Hitel nélkül nincs fejlődés, Magyarországon pedig a kkv-k nehezen jutnak finanszírozáshoz, ez az egyik fő versenyhátrányuk. A bankrendszer hitelezési hajlandósága alacsony a sok nem fizető devizahitel, a magas külső eladósodottság és a szektort sújtó különadók miatt. A Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja és a Széchenyi-kártya részben képesek ellensúlyozni a hitelhiányt, 2014 júniusáig 223 milliárd forintot sikerült kihelyezni.

Uniós támogatásból

A tanulmány szerint a magyar GDP jelentős része az iparból származik, amelyet nagy nemzetközi vállalatok uralnak. A magyar kkv-k üzleti kapcsolatai ezekkel a nagyvállalatokkal gyengék, és az EB szakértői úgy látják, szerkezeti átalakítások nélkül nem lehet javítani a kkv-k versenyképességét. Az ország által felhasználható uniós támogatásokat ezért érdemes lenne strukturális átalakításokra fordítani.

Van hová fejlődni

Az infrastruktúra, az innováció és a fenntarthatóság mind olyan területek, amelyekben potenciál és komoly fejlődési lehetőségek vannak. Magyarország jó úton halad kitűzött célja felé, hogy a GDP 1,8 százalékából kutatás-fejlesztés valósuljon meg. Problémát jelent viszont, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység legnagyobb része a fővárosban valósul meg, ráadásul főleg multinacionális vállalatoknál, nem pedig kkv-knél. A versenyképesség javításához feltétlenül fejleszteni kellene az infrastruktúrát: az úthálózat sokat javult az elmúlt években, de a vízi és vasúti közlekedés korántsem megfelelő.

A lista végén

Az unió országai két csoportra szakadtak a kkv-k teljesítményét illetően. A német, osztrák, belga, máltai, luxemburgi, brit és francia kkv-szektorok már elérték, sőt, meghaladták a 2008-as szintet. Görögország, Spanyolország, Portugália, Horvátország, Ciprus, Írország, Románia, Szlovénia, Magyarország és Litvánia kkv-i viszont még csak nem is közelítik a 2008-as szinteket, hozzáadott érték tekintetében például legalább 10 százalékkal elmaradnak a 2008-as számoktól.

Enyhe növekedés

Az unióban összességében enyhén növekszik a kkv-szektor, hozzáadott érték szempontjából már meghaladta, foglalkoztatás terén majdnem elérte a 2008-as szintet. De ez a növekedés egyelőre bizonytalan lábakon áll, hozzáadott érték szempontjából a növekedés lassul: 2013-ban 1,1 százalék volt, míg 2012-ben még 1,5 és 2011-ben 4,2 százalék. "Elengedhetetlen, hogy a kkv-k munkahelyeket teremtsenek, de a ma nyilvánosságra hozott számokból nyilvánvalóan látszik, többet kell tenni azért, hogy a kkv-k az egész EU-ban stabil növekedési pályára álljanak" - mondta Ferdinando Nelli Feroci, az unió iparért és vállalkozás-fejlesztésért felelős biztosa.

Javuló kilátások

Az EB szakértői arra számítanak, 2014-ben a kkv-k által hozzáadott érték uniós szinten 2,8 százalékkal, 2015-ben 3,4 százalékkal fog nőni. Új munkahelyek is keletkeznek majd a szektorban, 2014-ben 0,1 százalékos, 2015-ben 0,7 százalékos növekedés várható. Ez összesen 740 ezer új munkahelyet jelent, sajnos ez még mindig kevés a 2008-as foglalkoztatottság eléréséhez.