2030-ig 2,1 millióan mennek majd nyugdíjba, ugyanebben az időszakban a munkaerőpiacra várhatóan mindössze másfél millió ember lép be. Ezért a magyar nyugdíjrendszerből félmillió járulékfizető hiányzik majd. De akkor ki keresi meg a nyugdíjra valót? Megpróbáltuk összeszedni, mibe fektesse a pénzét, ha nem akar azért aggódni, hogy miből fog megélni nyugdíjasként.
Magyarországon az állami nyugdíjat a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer logikája határozza meg: a nyugdíjak kifizetését döntően az aktív dolgozók adó jellegű járulékbefizetéseiből fedezik. Ám egyre kevesebb gyerek születik, a társadalom pedig öregszik, ezért egyre kevesebb aktív járulékfizetőnek kell kitermelnie egyre több idős nyugdíját. Mészáros Róbert az Origónak azt mondta, elkerülhetetlen, hogy robbanjon a nyugdíjbomba. A nyugdíjszakértő szerint a kormányok nem figyelmeztették időben az embereket, hogy mennyire fontos az öngondoskodás.
Az alkalmazottaknak csak 28 százaléka mondja azt magáról, hogy eleget takarít meg a nyugdíjas éveire, derült ki az Aegon felméréséből. Az ING is azt javasolja a most negyven év körülieknek, hogy minél előbb kezdjenek el takarékoskodni. Aki csak havi 7 ezer forintot tud félretenni, annak 65 éves korára 4,9 millió forintja lehet. Aki havonta 12 ezer forintot is be tud fizetni, annak már 8,3 millió forint gyűlhet össze a számláján. Ugyanakkor a NAV szerint ma 1,5 millió ember minimálbér után fizet járulékot Magyarországon, ők pedig biztosan kevés nyugdíjra számíthatnak.
Aki 2014-ben megy nyugdíjba, az a fizetése 80 százalékára számíthat nyugdíjjárulékként. Viszont 20 év múlva már csak a fizetések 20-30 százalékát tudja majd az állam nyugdíjként biztosítani, mondta Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárának ügyvezető igazgatója. Ezért is fontos időben elkezdeni az öngondoskodást.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság júliusi adatai szerint 2014-ben az átlagnyugdíj 116 ezer forint körül volt. Azt persze senki nem tudja pontosan megmondani, hogy a mai 40 évesek mekkora nyugdíjra számíthatnak 20 év múlva, de az szinte biztos, hogy az állami nyugdíjrendszer nem tud számukra a megélhetéshez elegendő nyugellátást biztosítani. Egyes kalkulációk szerint a most, 40 évesen nettó 250 ezer forintot keresők nagyjából 100 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak 25 év múlva.
Kor | Jelenlegi fizetés | Várható nyugdíj |
20 éves | 150 ezer forint | 71 ezer forint |
30 éves | 200 ezer forint | 94 ezer forint |
40 éves | 250 ezer forint | 110 ezer forint |
Forrás: nyugdijbiztositas.com
2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási termékekre adójóváírás vehető igénybe, az állam ezzel is támogatja az időskori öngondoskodást. Az adójóváírás összege egy évben a biztosítási díj 20 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint lehet, amit a biztosítási szerződésen írnak jóvá. Az állami támogatás többféle nyugdíjcélú megtakarítás esetén is jár, így akár 280 ezer forint adójóváírást is el lehet könyvelni évente. A biztosítási iparágban a nyugdíjbiztosítások 20 százalékos szja-kedvezménye hozott pezsgést, ami oda vezetett, hogy a piacon kínált életbiztosítások fele már nyugdíjbiztosítás.
Az emberek igencsak alábecsülik várható élettartamukat; 2050-re a magyar férfiak 78 a nők akár 83 éves korukig is élhetnek. Ahhoz, hogy havonta 300 ezer forintból élhessenek 25 év múlva, havi 42 ezer forintot kellene félretenniük. A 28 milliós megtakarításukból évente 3,6 milliót élnek majd fel. Majdnem 8 év alatt a 28 millió forint el is fogyhat.
Nem rossz ötlet az sem, ha valaki lakástakarékot fizet – mondta Mészáros Róbert nyugdíjszakértő az Origónak. Tíz éven keresztül 20 ezer forint megtakarítással 8 millió forint is összegyűlhet. Ebből pedig egy kisebb lakást is lehet venni, amit majd alkalomadtán kiadhat a nyugdíjas. Vagy egy esetleges felújítás nagyobb mértékben csökkentheti a későbbi rezsiköltségeket. A BankRáció.hu adatai szerint 14 százalékos éves hozam is elérhető 4 éven keresztül, ha lakáscélra gyűjtünk. Más állami támogatású megtakarításoknál csak ennél jóval alacsonyabb átlagos hozam képzelhető el.
Az egyik legolcsóbb öngondoskodási forma a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz). Évi 2 ezer forintos számlavezetési és alacsony tranzakciós díjak jellemzik. Több banknál és befektetési szolgáltatónál is nyitható. A számlán tartott pénzt befektetési alapokba, értékpapírokba és állampapírba fektethetjük. A nyugdíjba vonulás után, ha a számla nyitása óta eltelt tíz év, teljesen kamatadómentes, és megtarthatjuk a mindenkori befizetéseinken felüli állami támogatást is, ami az éves befizetés 20 százaléka, és adójóváírás formájában kapunk meg.
A tartós befektetési számlát annak ajánlják, aki hosszú távon több tízezer forintot is félre tud tenni. Ehhez ugyan nem jár állami támogatás, de már öt év után teljesen kamatadómentes, és még az esetleges osztalékadót sem kell megfizetni, ami nagy előnye lehet a nyesszel szemben.
Idéntől jár 20 százalékos adójóváírás a nyugdíjcélú életbiztosításokhoz is, ugyanúgy maximum évi 130 ezer forint erejéig. A szabályok szinte teljesen megegyeznek a nyeszével. Nyugdíjba vonulás után és a 10. év leteltével férhetünk hozzá kamatadómentesen a megtakarításunkhoz, és tarthatjuk meg az adókedvezményt is.
Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárának legfiatalabb tagja egy tízéves gyerekszínész, a legidősebb pénztártag egy 96 esztendős ember. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba befizetett megtakarítás hozama 10 év után vehető fel adó- és járulékmentesen. Az egyéni befizetések mellé itt is jár 20 százalék adójóváírás, maximum 150 ezer forint. Elsősorban akkor éri meg önkéntes pénztárba fizetni, ha ezt a cégünk megteszi helyettünk cafeteria keretében.
Mészáros Róbert nyugdíjszakértő szerint, akinek van fél- vagy egymillió forintja, ami nem kenyérre kell, annak a tőzsdézéssel keresett pénz is jó megoldást jelenthet a nyugdíjas évekre. Megfelelő tudással és felkészültséggel a jelenlegi banki kínálatnál lényegesen jobb hozamot lehet elérni.
Mészáros Róbert az Origónak egy korábbi interjúban azt mondta: nem kell 10-20 évet várni az „öregek éhséglázadására”, amikor a nyugdíjasok leülnek a kereszteződésekbe, és eltorlaszolják az utakat. Össze fog omlani a nyugdíjrendszer, mert a járulékbefizetésekből nem lehet finanszírozni a nyugdíjakat, véli a szakértő.