Nem egyeztetett a kormány a cafeteriaadó-emelésről

A Liga és a MOSZ szakszervezetek szerint a cafeteriaadó-emeléssel a dolgozók járnak majd rosszul, mert a munkáltatók áthárítják majd a terhet. Különösen a kiskeresetűeket hozná nehéz helyzetbe a javaslat, mert jövedelmük nagyobb részét teszik ki a béren kívüli juttatások. A kormány előzetesen nem egyeztetett a szakszervezetekkel és hatástanulmányokat sem mutatott a tervezetről.

Az adótörvények között vannak olyanok is, amelyek összességében a bérből élők jövedelmét növelhetik, de ennek forrását nem a béren kívüli juttatások megdrágítása útján kellett volna előteremteni, áll a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) közleményében. A kormány a javaslatokat a munkavállalók képviselőivel előzetesen nem egyeztette, annak következményeit az érintettek jövedelmére és jövedelem különbségeire nem mérte fel, vagy, ha igen, a hatásvizsgálat eredményét az érdekképviseletekkel nem ismertette, írják.

A kiskeresetűek járnak rosszul

Az adó növelése különösen az alacsony jövedelmű rétegeket érintheti érzékenyen, mert a cafeteria jövedelmük jelentős részét teszi ki. Az Erzsébet-utalványt például nagyrészt az alapvető élelmiszerek megvásárlására költik. A MOSZ azt kéri a kormánytól, hogy a dolgozók széles körét hátrányosan érintő intézkedést ne vezessék be a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül.

Gyakorlatilag jövedelemcsökkenés

Ha a munkáltatók közterhei a béren kívüli juttatások nyújtása miatt nőnének, nagy valószínűséggel a költségeket áthárítanák a munkavállalókra. Ez pedig gyakorlatilag jövedelemcsökkenést jelentene, áll a Liga Szakszervezetek közleményében. Az intézkedés a Liga szerint is éppen azokat sújtaná a legjobban, akik a legjobban rászorulnak a támogatásra: a jellemzően kiskeresetű munkavállalókat, akik tisztességesen dolgoznak, de bérük nem elegendő arra, hogy tisztességesen megéljenek belőle.

Emelik az adót

Az október 21-én benyújtott adótörvény-tervezet szerint az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló törvényben a korábbi 14 százalék helyett 27 százalékos adót vetne ki a kormány a munkáltatói juttatásokra. A MOSZ szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például az önkéntes pénztári juttatások, a SZÉP-kártya vagy az Erzsébet-utalvány után a kifizetők a jelenlegi 35,7 százalék helyett 51,17 százalékos adót lesznek kénytelenek fizetni. Ennél valamivel kisebb mértékben, de jócskán megemelkedik a kereteken felüli juttatás adóterhe is: a mostani 51,17 százalék helyett 65,79 százalék lehet az adó. További változás, hogy a 2014-ban még 500 ezer forintos éves kedvezményes (de most megemelt adózású) keretet 450 ezer forintra csökkentik, hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.