Horváth András: A 2 milliárd csepp a tengerben

2014.10.22. 15:30

Figyelemelterelés a NAV-razzia Horváth András szerint. A volt adóellenőr az Origónak azt mondta: a most „leleplezett” 2 milliárdos áfacsalás egy stróman-fantomcég átlagos háromhavi teljesítménye, ráadásul valószínűleg egy, már hónapokkal korábban felderített ügyet vett elő újra az adóhatóság.

A most őrizetbe vett cégvezetők apró szemek lehetnek az adócsaló-hálózatban, a hírek alapján apró fantomcégek ellen indulhatott eljárás, akiket pont arra tartanak a bűnszervezetek valódi vezetői, hogy elvigyék helyettük a balhét, véli a tavalyi áfabotrány kirobbantója Horváth András. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be, hogy a Bunge Zrt., a Vénusz gyártójának jelzése alapján négy személyt vettek őrizetbe bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt. A több hónapja folyó vizsgálat során feltárták, hogy egy 12 gazdasági társaságból álló szervezet cukrot, kávét és étolajat hozott be Szlovákiából, közel 2 milliárdnyi adót elcsalva – közölte Varga.

Több ezer hasonló lehet

„2 milliárd forint csepp a tengerben” – mondta az Origónak Horváth András. „Egy strómanok által vezetett fantomcég, három hónap alatt okoz ennyi kárt az államnak áfavisszaigénylés vagy -elkerülés segítségével. A piac jelenleg olyan szennyezett, hogy több ezer hasonló cég lehet, az adóhivatal tudtával, így bármikor találhatnak ilyet, ha éppen arra van szükség, hogy látszólagos eredményeket mutassanak fel.” Horváth szerint átlátszó, hogy az ügyet – amelyben egyébként Varga nyilatkozata szerint is már 2013 decembere óta vizsgálódnak – most, az amerikai kitiltási botrány közepén vették elő (a hat, egyesek szerint a NAV vezetőit is érintő kitiltást többen is összefüggésbe hozták a tavaly kirobbant áfacsalási üggyel).

Csak a legalsó szint

„A Bunge Zrt. már 2012-ben megkereste a NAV elnökét és a magyar bűnügyi szerveket a folytatódó visszaélések miatt, azonban az indult vizsgálatot felsőbb utasításra leállították, ezután egy évig semmilyen előrelépés nem történt az ügyben. Nyilvánvaló, hogy csak a nyomás enyhítésére jöttek elő pont most ezzel az üggyel” – mondta Horváth. Szerinte a közleményből nem derül ki, hogy az őrizetbe vett személyek milyen pozícióban dolgoznak, és milyen szinten vettek részt az áfacsalásban. „Ha ezt nyilvánosságra hoznák, jó eséllyel kiderülne, hogy apró fantomcéget vezető strómanokról van szó, nem a bűnszervezet valódi vezetőiről.” Erre utal szerinte a csalás viszonylag alacsony mértéke, és az, hogy a hírek szerint olyan cégeket kaptak el, akik a termékek Magyarországra való behozásával foglalkoztak. Horváth szerint azonban az ilyen cégek csak a hálózat legalsó szintjét képviselik – az adócsaló hálózat valódi vezetőit szerinte az áruházláncok környékén érdemes keresni, hiszen ezek a vállalatok az adócsalások legfőbb kedvezményezettjei.

Korábbi gyakorlat

„Korábban is bevett gyakorlat volt a NAV-nál, hogy hasonló cégeket felelősségre vonnak ugyan, de a láncolatot nem is próbálják tovább göngyölíteni. A NAV-nak ezzel szemben felülről kéne kezdeni a vizsgálatot: megnézni, hogy milyen módon jutottak az áruházak polcaikra az áfacsalt termékek.”