Havi 127 ezer forintból él az átlagos magyar

2014.11.05. 17:11

Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag tizedét éri el. Összességében az európai vásárlóerő 2 százalékkal emelkedett 2014-ben. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll, derül ki a GfK Vásárlóerő tanulmányából.

Európa 42 vizsgált országának a lakossága összesen 8,83 ezer milliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 13 112 euró (mai árfolyamon 4 millió 54 ezer forint) elméletileg elkölthető jövedelemből él.

Moldova a legszegényebb

A leggazdagabb tíz ország a teljes európai vásárlőerő közel felével, 4 ezer milliárd euróval rendelkezik. A listát Liechtenstein vezeti (54 840 euró) Svájc (37 153 euró) és Norvégia (30 560 euró) előtt. A legszegényebb Moldovában az átlagosan elkölthető jövedelem 1 322 euró, ami az európai átlag tizedének felel meg.

Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen. Az egy főre jutó vásárlóerő 4 949 euró (1 millió 530 ezer forint), ami azt jelenti, hogy az európai átlag 37,7 százalékából gazdálkodhatnak a magyarok.

(A teljes rangsort itt találja.)

A lengyelek és szlovákok jobban élnek

A lengyelek átlagosan havi 32 ezer forinttal (mai euróárfolyamon számolva) nagyobb jövedelemből gazdálkodhatnak, mint a magyarok. A GfK adataiból kiszámolható, hogy egy átlagos magyar havi 127 ezer forintos jövedelemből él. Egy átlagos szlovák 194 ezer forintnak megfelelő euróból, míg egy osztrák havi 564 ezer forintnyi euróból tengeti mindennapjait. A vonatkozó liechtensteini adatot nem volt szívünk kiszámolni.

GfK Vásárlóerő Index Európa országaibanForrás: GfK Hungária Piackutató Intézet

Megcáfolt hipotézisek

Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója a legfrissebb adatok ismertetésekor elmondta, hogy 1998 óta mérik a vásárlóerőt. Akkoriban felállítottak egy hipotézist, megpróbálták megjósolni, hogyan alakul majd 2015-re a magyar vásárlóerő. A 2000-es évek elején úgy gondolták, hogy 2015-re elérjük az európai átlag 65 százalékát, míg a 2020-as évek közepe, vége felé az európai átlagot is elérjük. Lengyelország 10, míg Románia 20 évvel lesz lemaradva hozzánk képest.

„Ezek mind megcáfolódtak” – összegzett az igazgató. Az egy főre jutó vásárlóerőt nézve Magyarország az európai országok listáján az utolsó harmadban található: hazánk a 31., megelőzve például Romániát, Bulgáriát és Ukrajnát, de Horvátország már megelőzött bennünket, ahogy Szlovénia, Szlovákia és Csehország is előttünk van. „A számunkra fontos országok – köztük a visegrádi országok, de még a Baltikum is – elhaladtak mellettünk” – mondta Kozák Ákos.

Hogyan jutottunk el idáig?

Az igazgató szerint 2008-ban volt a törés, addig Magyarország szépen teljesített: 2004-ben még csak Szlovénia vásárlóerő indexe volt magasabb a régióban, de 2008-tól fokozatosan előznek a környező országok – 2012-ben Horvátország lépett elénk. Kozák Ákos elmondta, hogy optimális esetben, öt év alatt 3-5 pozíciót tudnánk javítani a 42 országot felvonultató listán – ha minden jól alakul, az európai átlag 40-45 százalékát érhetnénk el az évtized végére. Ez a legoptimistább forgatókönyv.

Lemaradtunk

A magyarok 4 949 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban hetedik helyen álló németek 21 579 eurós vásárlóerejének mintegy egynegyede. A szomszédos Szlovákia 7 537 eurós vásárlóerőt tud felmutatni, ezzel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4.617 euró) és Romániát (3 748 euró).

Szabolcs a legszegényebb, Budapest a leggazdagabb

A vásárlóerő országon belüli megoszlása rendkívül kiegyenlítetlen, mondta Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. Jelentősebb átrendeződés sem a legmódosabb, sem a legszegényebb települések listáján nem történt az elmúlt egy évben, azonban a leggazdagabb és a legszegényebb település vásárlóerő indexe közötti különbség 134 százalékpontról 137 százalékpontra emelkedett.

Magyarország megyéinek vásárlóereje (2014)Forrás: GfK Hungária Piackutató Intézet

Amíg az éllovas településen a hazai átlag 166,4 százalékából (azaz több mint 8 ezer euróból, közel 2,5 millió forintból) gazdálkodhat egy lakos, addig a legelmaradottabb településen a hazai átlag mindössze 29 százalékából (azaz közel 1 500 eurós összegből, 460 ezer forintból), mondta a szakember. Vella Rita elmondta, hogy a leggazdagabb 100 település az ország középső részén, a főváros vonzáskörzetében és az észak-dunántúli régióban található, míg a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező települések az ország északkeleti és a délnyugati határvidékein vannak.