Olyan, mintha visszatérne a válságadó

2014.11.13. 06:08

A jövő évi adótörvény-javaslatból kiderül, hogy az élelmiszer-felügyeleti díjak emelése a kereskedelmi láncokat sújtja. De nem mindenkit egyformán. A Nébih szerint a felügyeleti díjakból származó bevétel több mint a kétszeresére nő.

Leginkább a Tescónak fog fájni az élelmiszer-felügyeleti díjak emelése, de a Spar, az Auchan, a Lidl és a Penny Market is nagyságrendekkel, tízszer-húszszor nagyobb összegeket fizethet jövőre, ha megszavazzák a 2015-ös adótörvény-javaslatot. A piacvezetőt ráadásul a Tesco-járatok megszűnése is sújthatja, és ott van még a vasárnapi zárva tartás kérdése is.

Miért kell több pénz?

A díjemelésre azért van szükség, mert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyre nehezebb feladatok előtt áll. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat azért vezették be, hogy az élelmiszer-biztonság garantálásának terhét valamennyi érintett szereplő viselje. „Akik többet forgalmaznak, azokra nagyobb teher fog hárulni az elkövetkező időszakban az eddigi egyenletes megoszláshoz képest” – mondta a miniszter.

A GMO-ellenőrzés mellett ott vannak az egyre rafináltabb élelmiszer-hamisítók is. „Egyre komolyabb laborháttér kell ahhoz, hogy ezt bebizonyítsuk. Olyan borokat készítenek, amelyekre a legdörzsöltebb kémikusok sem számítottak. Olyan mézféleségek kerülnek be az unió piacára, hogy a jelenlegi laborkapacitásokkal alig lehet kimutatni azt, hogy igazából cukrozott vízből kutyulják őket” – sorolta az érveket Fazekas Sándor.

Miről is van szó?

A törvényben meghatározott gazdasági szereplők az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek (Nébih) fizetnek azért, hogy a hatóság el tudja látni a felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatait. Ezt a díjat évente fizetik, mértéke az előző évi nettó árbevétel 0,1 százaléka. Bonyolítja a helyzetet, hogy az élelmiszer-felügyeleti díj alapját a napi fogyasztási cikkek – kifli, tej, kenyér, de még a tusfürdő is – eladásából származó bevétel jelenti, azaz a szórakoztató elektronikai vagy a ruházati cikkek nem játszanak a fizetendő díj szempontjából.

Idén minden lánc egységesen 0,1 százalékot fizet az előző évi nettó árbevétele után. Jövőre ez az alábbiak szerint módosulna a 2015-ös adótörvény-javaslat szerint:

  • 500 millió forintig nem kell fizetni,
  • 0,5–50 milliárd forint között 0,1 százalékot,
  • 50–100 milliárd forint között 1 százalékot,
  • 100 milliárd felett 2 százalékot, majd 50 milliárdonként további 1 százalékkal nő,
  • 300 milliárd forint felett pedig 6 százalékot kell fizetni.

Becsült összeg

Ez azt jelenti, hogy ha a Tesco, a Spar, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Metro és az Aldi csak és kizárólag napi fogyasztási cikkeket adott volna el 2013-ban, akkor 2014-ben összesen 1,83 milliárd forintot kellene fizetniük. A jövő évi adótörvény-javaslat szerint már – attól függően, hogy mennyi napi fogyasztási cikket értékesítenek az idén – körülbelül 30-35 milliárd forintot fizethetnek 2015-ben. Ez a becsült összeg nagyságrendileg megegyezik a kereskedelmi láncokat 2011 és 2013 között sújtó válságadóval.

Számításaink szerint a Tesco és a Spar több mint a hússzorosát fizetheti a jelenlegi díjnak jövőre, míg az Aldi és a Metro megússza háromszoros-ötszörös sarccal. A többi vizsgált cég 10-15-ször fizethet többet, mint az idén.

Mit csinálnak a multik?

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az Origónak elmondta, hogy ha nem változtatnának a cégek, akkor kivétel nélkül veszteségesek lennének. Ez egy óriási teher, ennél az adónál sokkal kisebb az eredmény, szó sincs extraprofitról, mondta az OKSZ főtitkára.

A piaci verseny miatt nem valószínű, hogy az érintett multik árakat emelnének, ugyanakkor olyan költségcsökkentések számításba jöhetnek, mint a beruházások, a bérköltségek csökkentése – akár elbocsátásokkal –, vagy olcsóbb beszerzési csatornák felkutatása – például import. Így kérdésessé válhat például a magyar dinnye piaca is, de említhetnénk a különböző magyartermék-akciókat is.

Akik jól járhatnak

A törvényjavaslat alapján a Coopot, a CBA-t és a Reált nem sújtja a díjemelés, sőt, a legtöbb boltjuk még mentesül is a díjfizetés alól, ugyanis éves árbevételük nem éri el a félmilliárdos határt. Ezek a kereskedelmi csoportok ugyanis franchise-rendszerben működnek – azaz sok kisebb vállalkozásra tagolódnak.

Egy átlagos Coop-csoport-tag 183 millió forintos árbevételt ért el tavaly – ez az összeg a CBA-nál 209, míg a Reálnál 161 millió forint. Természetesen mindhárom franchise-ban lehetnek olyan vállalkozások, melyeknek fizetniük kell majd, de ez az összeg biztosan nem fogja elérni az idei fizetési kötelezettségüket: ha csak napi fogyasztási cikkeket értékesítettek volna tavaly, akkor 1,44 milliárdot kellene idén fizetniük élelmiszerlánc-felügyeleti díjként.

A jövő évi adótörvény-javaslat szerint 500 millió forintos árbevételig mentesülnek a vállalkozások a díjfizetés alól. Az kérdéses, hogy egyáltalán hány CBA-nak, Coopnak vagy Reálnak kell majd egyáltalán élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetnie.

A Nébih 13-14 milliárddal vár többet

A Nébih szerint 2014-ben a befizetett felügyeleti díj 10 milliárd forintot tett ki, míg 2015-ben várhatóan 23-24 milliárd forint lesz. „A felügyeletidíj-bevételből 10 százalékot fejlesztésre kell fordítani, majd a fennmaradó összeg nagyobb hányada – 60 százaléka – a területi ellenőrzéseket végző megyei kormányhivatalokat illeti, 40 százaléka pedig a Nébihet” – olvasható a hatóság válaszában. A Nébih szerint ez előzetes számítás a jelenlegi bevallásokon alapul, valamint az eddigiekhez hasonló fizetési fegyelmet feltételez. „A különbözetet a kormány által jóváhagyott, 2013–2022-ig terjedő időszakot átívelő Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia megvalósítására kell fordítani, ezen belül 2015-ben a hivatalban az egységes információmenedzsment, a laboratóriumi rendszer újraszervezése és a tudáshálózat alapjainak kiépítése kaphat kiemelt figyelmet.”

2014-ben a felügyeletidíj-bevétel a Nébih költségvetésének „körülbelül 27 százalékát teszi ki, 2015-ben ez az arány várhatóan 40 százalék fölé emelkedik”. A felügyeleti díjat nem csak az élelmiszerláncok fizetik: az adóalanyok között az állatgyógyászati készítmények gyártóitól a takarmányon, az élőállat-szállításon, a szaporítóanyag-előállításon át egészen az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hozó cégekig sok minden található. Részletes adatokat a Nébih nem adhat ki – az egyes láncok befizetései nem minősülnek nyilvános adatnak –, de annyit azért elárultak, hogy „összességében a nagy árbevételű multinacionális kereskedelmi egységek nagyságrendileg 1,5 milliárd forintot fizettek felügyeleti díjként 2014-ben”.

Drágulhatnak az élelmiszerek

Az OKSZ az Országgyűlés elé terjesztett javaslat visszavonását kéri. „A tervezett díjemelés olyan súlyú terhet róna az élelmiszerpiac egészére, mely veszélyeztetné azoknak a közös céloknak a megvalósítását, melyek érdekében az elmúlt időszakban meghatározott feladatokat a kereskedelmi vállalkozások az élelmiszer-gazdaság fejlesztése, a magyar élelmiszerek piacra jutásának segítése érdekében vállaltak. A javasolt módosítás az ágazati különadókról szóló 2010. évi XCIV. törvényben a bolti kiskereskedelem esetében meghatározott, 2011–2013 közötti kötelezettségnél nagyobb terhet jelentene az élelmiszer-gazdaság számára” – olvasható a szervezet közleményében. Szerintük a magyar élelmiszerpiac a jelenlegi felügyeleti díj mértékén felül további terhet nem tud elviselni, és a javaslat az élelmiszerek drágulásához vezetne.

Lesz-e vasárnapi bevásárlás?

Ami a vasárnapi zárva (vagy éppen nyitva) tartást illeti, nagyon kaotikus a kép. A múlt héten Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kormány megtárgyalta és támogatja a kereszténydemokraták javaslatát, amelyről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban még azt mondta, nem támogatják.

Az NGM később cáfolta Harrach kijelentését: a kormány tárgyalt a KDNP javaslatáról – melyet már benyújtottak –, de döntés csak az után születhet, miután meghallgatták a szakszervezeteket és a boltosokat. Itt tartunk most, még nem tudni, hogy a vasárnap a vadászaté lehet-e.

Megszűnhetnek a Tesco-járatok

Nem csak a vasárnapokat vennék el az egyébként stratégiai partner Tescótól. A Hvg.hu cikke szerint betilthatják a városközpontokból, illetve a vonzáskörzetekből indított ingyenes céges bevásárlóbuszokat is. A Tesco-járatokként elhíresült járatokat az angol lánc mellett az Auchan is beveti, hogy még több embert csalogasson be magához. Ezeket a járatokat szüntetnék meg „tiltott közvetlen reklámozás” miatt. A portál szerint a törvénysértést nemcsak a szállítással, de már a buszos vásárlás lehetőségére való felhívással is megvalósítják a városszéli hiper- és szupermarketek.

Az ügyben kerestük a Tescót és az Auchant is, de nem kívántak nyilatkozni.