Az alkohol az adócsomag legnagyobb vesztese

2014.11.19. 06:15

Az Országgyűlés kedden elfogadta a jövő évi adócsomagot. Drágább lesz az alkohol, durván megsarcolják az áruházláncokat, az RTL Klubtól is elvesznek még egy kicsit, de a családok jól járhatnak. Íme a legfontosabb változtatások, szemezgessen kedvére.

A képviselők 128 kormánypárti igen szavazattal, 30 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát. A kormány adócsomagja a közterhek rendszerének alapjain nem változtat, de több fontos változtatást is hoz, írta az MTI. 2015-ben a személyi jövedelemadó továbbra is egykulcsos, 16 százalékos lesz, a társasági adó pedig – 500 millió forintos adóalapig – 10 százalékos, fölötte pedig 19.

Kik járnak jól?

Adókedvezménnyel ösztönözik a házasságkötést: két évig havi 5 ezer forint jár azoknak a házasoknak, akiknél legalább az egyik fél az első házasságát köti. Szintén a családokat érintő változtatás, hogy fokozatosan emelik a kétgyermekes családok kedvezményét – 2019-re 10 ezerről 20 ezer forintra nő a gyermekenkénti kedvezmény.

Marad a munkahelyvédelmi akció, sőt már részmunkaidőben is a maximális mértékű adókedvezmény jár a kisgyermekes szülők foglalkoztatása után.

Nem sokan járnak jólForrás: MTI/Kovács Attila

Megúszhatják a nagyobb veszteségeket azok a cégek, amelyeket érint az ukrajnai helyzet. Ezek a vállalkozások kompenzációképpen maximum ötmilliárd forintos adó-visszatérítésre jogosultak.

Mentesülnek a helyi iparűzési adó alól azok a szövetkezetek, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjainak történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik.

Kik járnak rosszul?

A nagy árbevételű áruházláncokat nem kíméli a jövő évi adótörvény, jelentősen megugrik az élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke: idén még minden lánc egységesen 0,1 százalékot fizet az előző évi nettó árbevétele után, jövőre ez sávos, 0 és 6 százalék közötti mértékű lesz. Számításaink szerint a Tesco és a Spar több mint a hússzorosát fizetheti a jelenlegi díjnak jövőre.

A kormány odacsap az alkoholnak

Módosul a bérfőzés és magán-pálinkafőzés szabályozása is: a jelenlegi 200-ról 50 literre csökken a magánfőzésben előállítható párlat mennyisége, a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények pedig csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznak. Emelik a bérfőzés jövedékiadó-mértékét is: az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára nő az eddigi adómentességről. Ez azt jelenti, hogy egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kell fizetni. A magánfőzésben előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót is fizetnie kell.

Vége a szabad pálinkafőzésnekFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Jövőre szintén kell már népegészségügyi termékadót fizetni az alkoholos italok után is – a pálinka és az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7-fajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok mentesülnek az adó alól. A legkevesebbet – literenként 20 forintot – az 5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú italok után kell majd fizetni, a legtöbbet meg a 45 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmúaknál, literenként 900 forintot. Tehát egy üveg whisky (0,7 liter) például 490 forinttal lesz drágább.

Maradnak a különadók

A különadókat továbbra sem vezetik ki, sőt a reklámadó legmagasabb kulcsát 40-ről 50 százalékra emelik. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az RTL Klubnak 360 millió forinttal kell többet fizetnie.

befektetési alapokat is elérte a különadó: a szabályozás szerint adóköteles a Magyarországon forgalmazott külföldi kollektív befektetési értékpapír, valamint a befektetési alapkezelő által kezelt, Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye. Az adó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Az adó alapja a külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén annak forintban meghatározott értéke, a befektetési jegynél pedig a negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított érték. Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka.

A családok érdekében

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az adótörvény-javaslat legfontosabb céljának a családalapítás kiemelt támogatását, a munkát terhelő adók alacsony szinten tartását és a leghátrányosabb helyzetben lévő munkavállalói csoportok foglalkoztatásának ösztönzését nevezte.