A korábbi rokkantnyugdíjasok kevesebb mint tíz százalékát sikerült eddig visszairányítani a munkaerőpiacra azzal, hogy megvonták tőlük az ellátást. Ez valamivel több mint 8 ezer embert jelent, ami - hozzászámolva a rehabilitációs ellátásra jogosulttá vált 26 és fél ezer főt - még mindig messze van a 150 ezertől, akiket a kormány korábbi tervei szerint vissza kellene terelni a munkaerőpiacra.

A rehabilitációs hozzájárulás összege jelenleg évi 964 500 forint. A "büntetést" minden, legalább 25 főt foglalkoztató cégnek meg kell fizetnie, ha megváltozott munkaképességű munkavállalóinak aránya nem éri el a teljes létszám öt százalékát. Az idei évre és jövőre egyaránt 56 milliárd forint bevételt irányoztak elő ebből az az adónemből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Ha a cégek foglalkoztatnak is fogyatékos embereket, többségük csak azért teszi, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetnie – mutatott rá ez év közepén a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrálásával foglalkozó RehabJob. Dobár Attila ügyvezető igazgató ősz óta azonban már némi óvatos optimizmust is megenged, mert azt látja, hogy – főként a multik részéről – mind nagyobb az érdeklődés e foglalkoztatási forma iránt. 

 Szakértők nagyjából 350-400 ezer főre teszik a megváltozott munkaképességűek számát, akik közül 100–120 ezer embert akár a nyílt munkaerőpiacon is integrálni lehetne. Ám becslések szerint ennek a harmada, csupán 35–40 ezer megváltozott munkaképességű kap lehetőséget a versenyszférában, illetve a közszféra nem védett foglalkoztatásra létrehozott munkahelyein - írja az újság.