Ezért gazdagodnak egyre jobban a gazdagok

Talán mindenki hallotta már, hogy manapság a gazdagok folyamatosan gazdagodnak, míg a szegények meg egyre csak szegényednek. Ugyanez a szólás az Egyesült Államokban is ismert, a CNBC pedig utánajárt, hogy Amerikában van-e alapja ennek, és ha igen, mi állhat mögötte.

A gazdagok valóban jobban gazdagoknak, mint az alacsonyabb vagyoni rétegekhez tartozók, állítja a CNBC két amerikai tanulmány eredményeire hivatkozva. A tanulmányok egymástól függetlenül jutottak ugyanarra a következtetésre, mindkettő rávilágított arra is, hogy a gazdagok vagyon növekedésének egyik legfontosabb hajtóerejére a gazdagok befektetéseinek jóval magasabb hozama. Természetesen a gazdagok növekvő vagyona és a középosztály stagnálása közötti különbségben óriási szerepe van az eltérő kereseteknek is, de a hozamokban látott eltéréseket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az eltérő lehetőségek

A New York University professzora, Edward Wolff által készített tanulmányban rámutattak, hogy az egyes rétegek közötti különbségek meredeken növekedtek 2007 és 2010 között. A kialakult különbségek pedig a mai napig megmaradtak. Jó példa erre, hogy míg a leggazdagabb 1 százalék megtakarításainak 75 százaléka be van fektetve különböző eszközökbe, addig a középosztály 63 százalékának vagyona le van kötve a lakáscélból birtokolt ingatlanjaikban.

A jobb hozamok

Wolff óriási különbségeket vett észre a különböző osztályok hozamainak vizsgálatakor is. A legfelső 1 százalék átlagos éves hozama 5,91 százalék volt 2010 és 2013 között, szemben a középosztály 3,27 százalékával. A nagy különbség abból adódott, hogy a magasabb vagyoni rétegek portfólióiban sokkal nagyobb volt az olyan magasabb hozamú eszközök aránya, mint a részvények, illetve kiemelték azt is, hogy a gazdagok vagyonában sokkal magasabb az üzleti részesedések és kereskedelmi ingatlanok hányada is.

Arról már mi is sokszor írtunk, (például itt, és itt is) hogy befektetéseinket diverzifikálni érdemes, belevéve olyan elemeket is, mint például a részvény, vagy befektetési alap. Az Investor Trader ügyfelei egyébként ezeket, és még sok más terméket is néhány kattintással megvásárolhatnak, amivel akár egy sokkal jobb hozamokkal kecsegtető portfóliót is felépíthetnek.

Forrás: 123rf.com

A gazdagok nem veszítettek

A feltárt különbségek talán a legfontosabb következménye, hogy míg a 2010-2013 időszakban a középosztály leginkább felélte, vagy szinten tartotta a vagyonát, addig a felső 1 százalék vagyonának mérete vagy nem változott, vagy még nőtt is. A lényeg, hogy semmiképpen sem csökkent. Egyértelmű viszont az is, hogy amennyiben a középosztály is nagyobb mértékben tudott volna befektetni pénzügyi eszközökbe, akkor ők is ugyanilyen jól jártak volna.

Hiszen például az amerikai részvénypiac teljesítményét talán legjobban lekövető S&P500 tőzsdeindex az időszak alatt hatalmas menetelést mutatott be. vagyis, aki részvénybe, vagy olyan befektetési alapba fektetett, ami az amerikai piac teljesítményét követte, megsokszorozhatta a pénzét.

Az S&P500 tőzsdeindex értéke (pontban) Forrás: Investor.hu, AmiBroker

A kötvények is segíthettek

De nem a részvények voltak az egyetlen olyan eszközök, amik a gazdagok folyamatos gazdagodását segítették. Emmanuel Saez és Gabriel Zucman is a vagyonbeli különbségeket vizsgálta, csak ők ezt 1913-ig visszamenőleg tették. Ők úgy találták, hogy bár a részvényeknek is fontos szerepük volt, mégis a kötvények állhattak a jövedelmezőbb befektetések hátterében. A gazdagabb családok 6 százalékos átlagos éves hozamot érhettek el ezen az időtávon kötvény portfóliókkal, míg a társadalom többi része 3 százalék körüli értéket realizálhatott. Ezt mutatja az is, hogy míg a ’80-as évek közepén a leggazdagabb 0,01 százalék tulajdonában volt a lakosság kötvényeinek 1 százaléka, ez az arány 2012-re 5,4 százalékra nőtt.

Valami kimaradt

Mindkét tanulmány figyelmen kívül hagy azonban egy nagyon fontos tényezőt. Nevezetesen, a privát részvény alapok és a hedge fund-ok szerepét. Ezek olyan befektetési formák, amelyekbe csak a legvagyonosabbaknak van lehetőségük befektetni, és az utóbbi években még a részvény piac teljesítményét is felül tudták múlni. Ezek is hozzájárultak tehát a gazdagok vagyonának robbanásszerű növekedéséhez.

Mi az a hedge fund?

A hedge fund egy kevéssé szabályozott befektetési alap, amely jellemzően csak szűk körű, vagyonos befektetők részére elérhető, akik a tőke arányában vett fix díjon felül gyakran sikerdíjat fizetnek az alap menedzserei részére.

A hedge fundok lazább szabályozásukra és zártkörűségükre tekintettel sokkal komplexebb, egyedibb, és gyakran kockázatosabb befektetési stratégiákat tudnak megvalósítani, mint a legtöbb más vagyonkezelési megoldás, sokkal széleskörűbb eszközöket felhasználva. Ez többek között az árfolyam csökkenésére spekuláló short pozíciókat, összetett, akár tőzsdén kívüli származtatott termékeket, illetve a saját tőkén felüli kitettség, a tőkeáttétel felhasználását jelenti. Ebből kifolyólag gyakran magasabb hozamokat tudnak elérni.

A hedge fund magyar fordítására nincs egységesen elfogadott kifejezés. A médiában gyakran megjelenik a fedezeti alap, árfolyamkockázati alap szóösszetétel, de egyik sem fedi a Hedge fund definíciójának lényegét, így a leggyakrabban a szakmai anyagokban is az eredeti Hedge fund kifejezés szerepel. A "hedge" szónak valóban a 'fedezés' a magyar megfelelője, azonban ez eredetileg is arra vezethető vissza, hogy a Hedge fund-ok hőskorukban gyakran egyes pozíciókkal ellentétes irányú, vagy azok kockázatát lefedező pozíciót vettek fel hasonló eszközökben, derivatív termékekben

A Spectrem Group tanulmánya kimutatta, hogy nagyjából a fele azoknak a befektetőknek, akik legalább 25 millió dollárt tartanak befektetve különböző eszközökben, 9 százaléknál is nagyobb hozamra számíthatnak. Ezen befektetők több, mint a negyede pedig még ennél is nagyobb, legalább 11 százalékot várhat. Ugyanis nekik átlagosan 29 százaléka tartja a befektetéseiket olyan alternatív formákban, mint a hedge fund-ok, vagy a privát részvény alapok.

Természetesen a gazdagok sokkal nagyobb veszteségeket engedhetnek meg maguknak, így sokkal nagyobb kockázatot vállalhatnak. A tanulság azonban az, hogy nem függ vagyonunk méretétől, hogy milyen hozamokat érhetünk el. Ma már számos befektetési alap közül is válogathatunk, amelyek teljes részvény és kötvény portfóliókat foglalnak magukban, de már teljesen diverzifikáltak is, így a kockázatuk is a lehető legminimálisabbra van csökkentve. Ezeket megvásárolva már az átlagemberek is hasonló befektetési struktúrával rendelkezhetnek, mint a leggazdagabbak, így a különböző vagyoni osztályok különböző hozamai ezen túl ettől már nem függhet.