Nemsokára vihetik a magánnyugdíjakat is

2014.11.22. 11:40

A jegybank jár jól a devizahitelesek forintosításával, miközben az állam a megmaradt magánnyugdíj-megtakarításokat is vinné. Jean-Claude Juncker EB-elnök adócsalási ügybe keveredik, a Prezi viszont tovább szárnyal. Senki nem tudja, hogy mennyit és miből költenek a pártok a kampányra. Ez volt a héten a gazdaságban.

Vitatott forintosítás

Hétfőn a parlament elé terjesztette Trócsányi László igazságügyi miniszter a devizahitelek forintra váltásáról szóló javaslatot. Eszerint a bankok csak referencia-kamatlábhoz kötött kamatot követelhetnek, minimum 2 százaléknyit. A kamat nem lehet magasabb mint 5,5 százalék (lakáscélú hitelek esetében), illetve 7 százalék (nem lakáscélú hitelek esetében). A törvényjavaslat az is kimondja, hogy a hitelesekre váró új kamat nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot.

A Nem adom a házamat mozgalom demonstrációja Budapesten, a Teréz körúton, az Oktogon közelébenForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A javaslat előzménye, hogy a Magyar Bankszövetség a múlt héten hétfőn egyezett meg a devizahitelek forintosításának részleteiről, a szerződésben a bankok vállalták azt is, hogy 25-30 százalékkal csökkentik a devizahitelek törlesztőrészleteit.

A forintosításnak viszont lett egy vitatott eleme: a forintosítandó 8-9 milliárd eurónyi devizát ugyanis az MNB 308 forint körüli árfolyamon váltja, viszont a jegybank a devizát sokkal alacsonyabb áron szerezte be, ezért az átváltáson árfolyamnyeresége keletkezik. Az LMP számítása szerint ezzel körülbelül 100 milliárd forintnyi hasznot tehet zsebre az MNB, ezért arra szólították fel a jegybankot, hogy „ne nyerészkedjen”, és a pénzt a hitelkárosultak segítésére fordítsa.

Terjesztkedne a Prezi

Két amerikai befektető összesen 57 millió dollárt fektetett be a magyar alapítású Prezi prezentációs szoftverfejlesztő vállalatba. A pénz egy része a Prezibe korábban is befektető, Palo Altó-i székhelyű Accel Partnerstől érkezett. A cég korábban több mint 300 sikeres technológiai cég - köztük a Facebook, a Dropbox vagy az Etsy - felépítéséhez járult hozzá. A Spectrum Equity az elmúlt 20 évben több mint 120 cégbe fektetett be, például a BATS-ba, a GrubHubba, a Lynda.com-ba, vagy a SurveyMonkeyba. „Nagyon örülünk, hogy a Spectrum Equity is befektetett a Prezibe! Külön öröm, hogy egy olyan céggel dolgozhatunk együtt, akik ismerik a piacunkat és a működési modellünket. Óriási tapasztalatuk van a felhő alapú szoftverekkel, és hozzánk hasonlóan, hosszú távra terveznek” – mondta Árvai Péter, a Prezi ügyvezető igazgatója és alapítója az üzlettel kapcsolatban.

Halácsy Péter és Árvai Péter, a Prezi társalapítóiForrás: MTI/Mohai Balázs

Árvai a sajtónak azt mondta, „a tőkét a globális növekedés felgyorsításához fogják használni”, hamarosan 50-60 további munkatársat vesznek fel.

A Prezi az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar cége, 2009-ben alapította Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám, a cég fő terméke egy felhőalapú prezentációs szoftver. A programot 190 országában és számos nyelven elérhető, széles körben használják üzleti és tudományos prezentációk készítésére. A cég központja Budapesten van, emellett van egy San Franciscó-i, 80 embert foglalkoztató irodájuk is.

Adóelkerülés miatt magyarázkodik Juncker

A nemzetközi adóelkerüléseknek üzent hadat a G20-országok fórumán az Európai Uniót képviselő Jean-Claude Juncker. Juncker szempontjából kínos időpontban érkezett a Luxemburg Leaks nevű jelentés, amely a hercegségben történt adóügyi visszaéléseket tárja fel.

Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma által összeállított Luxemburg Leaks szerint 2002 és 2010 között, vagyis már Juncker miniszterelnöksége alatt több multinacionális cég is titkos szerződéseket kötött a kormánnyal, amelyben adókedvezményeket állapítottak meg a számukra. Más cégek azt használták ki, hogy Luxemburgban 80 százalékos kedvezmény jár a szerzői jogdíjak után fizetendő adók után, például amit egy márkanév használatáért kell fizetni. Ezért a cégek leányvállalatot nyitottak Luxemburgban, amelynek aztán „átadták” az eredeti márkanevet, és a leányvállalatok már papíron a név használatáért fizettek jogdíjat, kedvezményes adózással. Juncker kritikusai szerint a volt luxemburgi kormányfő szándékosan nézte el ezt a jelenséget, hogy befektetőket csábítson az országába, Juncker viszont állítja, nem tudott a visszaélésekről.

Juncker november elsején vette át az EB-elnöki címet, kinevezését azonban többen ellenezték, többek között Orbán Viktor is, bár ő leginkább azért, mert, mint mondta egy másik luxemburgi EP-képviselővel, Vivian Redinggel sok konfliktusa volt. Másik fő kritikusa, David Cameron brit miniszterelnök Juncker federalista nézeteit bírálta, azonban a G20-ak találkozóján az érdekében szólalt fel, azt mondta, az adócsalások elleni fellépés fontosabb, mint a személyi viták.

A G20-fórumon a felek később megegyeztek abban, hogy nemzetközi együttműködést kezdenek a (Magyarországon is jól ismert) láncolatos adócsalások visszaszorítására, az adócsaló-láncolatok vezetőit a hatóságok közötti nemzetközi információcserével buktatnák le.

Rejtélyes kampánypénzek

Több mint 2 milliárd forintba került a Fidesz önkormányzati választási kampánya, ám ebből csak 1,1 milliárdot fizetett maga a párt, a többi 900 millió forintot a kormány és a kormánypárti önkormányzatok költötték el – olvasható az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország jelentésében. A baloldali pártok (DK, Együtt, MLP, MSZP, PM) 418 millió, a Jobbik 280 millió, míg az LMP 50 millió forintot költött a kampányra, azonban ezek az értékek csak becslések, valójában csak a pártok tudják, mennyibe került a kampány, és, hogy honnan volt rá pénzük – ezekről egyik párt sem készít elszámolást.

A Fidesz választási hirdetései a BKK járművein a Blaha Lujza téren, BudapestenForrás: Origo

A becsléseket piaci adatok alapján készítették, a civil szervezetek szerint viszont valószínű, hogy egyes piaci szereplők jogellenes módon kedvezményekkel segítettek pártokat. A Fidesz kampányát (bár azokat hivatalosan „társadalmi célú hirdetésként” könyvelték el) emellett közpénzből is segítették, amikor olyan, kormányzati eredetű hirdetések jelentek meg a köztereken, mint a „Magyarország összefog”, vagy az „Elszámoltatjuk a bankokat!”-feliratú plakátok. Ezek a plakátok 830 millió forintba kerültek az adófizetőknek, emellett fideszes vezetésű önkormányzatok további 30 millió forinttal szálltak be a kormánypárt kampányába.

Óriásplakátok terén egyébként is különösen a kormánypártoknak lejtett a pálya. Az Outdoor Media Audit és a Kantar Media adatai szerint a Fideszt hatszor annyi plakát támogatta, mint a többi parlamenti pártét együttvéve: a kormánypárt 9500 plakáttal, a Jobbik 824-el, a baloldali jelöltek 700-a, az LMP csak 47 plakáttal tudott kampányolni.

A maradék magánnyugdíjakat is einstandolnák

A Horizont Magánnyugdíjpénztár pénteken közleményben hívta fel a sajtó figyelmét egy aznapi, a Nemzetgazdasági Minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatra. Eszerint 2015. január 1-től az összes jelenleg működő magánnyugdíjpénztárt végelszámolásra köteleznék, vagyis a legutóbbi államosításkor még a magánnyugdíjpénztárak mellett maradók vagyona végül mégis kénytelenek lennének állami nyugdíjra váltani, megtakarításukra pedig rátenné a kezét az állam.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Magyarországon jelenleg öt magánnyugdíjpénztár működik, több mint 60 ezer ügyféllel, akiknek összesen 200 milliárd forintnyi megtakarításuk van a pénztárakban. Mint ismeretes, a 2012- 2012-es évben törvényileg alakították át a magánnyugdíj-rendszerét, az ügyfeleknek választaniuk kellett, hogy az állami, vagy magánnyugdíj-pénztári rendszerben maradnának. A magánnyugdíjpénztárak ezután szinte kizárólag a tagok vagy külső cégek támogatásokból működtek, ennek ellenére a Horizont Magánnyugdíjpénztár felmérése szerint a magánnyugdíjpénztári tagok 95 százaléka ma is helyesnek tartja azt a döntést, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradt, és ragaszkodna a tagságához.