Öt tipp a munkahelyi energiavámpírok ellen

2014.12.01. 14:56

A kollégáink bizonyos szempontból olyanok, mint a rokonaink: nem mi választjuk meg őket, mégis kezdenünk kell velük valamit: egy közösségbe tartozunk, ez adottság. Vannak olyan munkatársaink, akik pontosan érzik, mikor hangozzon el az a bizonyos jó szó, eltalált mondat. Ebben a cikkben nem róluk lesz szó.

Mivel az energiavámpírkodás lényege a felszín alatti machináció, az csak természetes, hogy akárki hajlamos belesétálni a csapdáikba – tízből jó sokszor. A tudatosság viszont úgy hat az ötleteikre, mint a fény azokra, akikről a nevüket kapták. Az energiavámpír nem kispályázik, számos típust villant. Megmutatunk néhányat.

Az energiavámpírok sosem fogynak ki az ötletbőlForrás: Thinkstock

A bőgőmasina

Ha már megszólal, panaszkodik, és ha már sajnáltatja magát, annak megadja a módját. Ehhez közönség kell, hát szervez magának. Ő a szegény én, aki népes publikum előtt adja át magát fájdalmai hosszú lajstromának. Érdekes módon nem nyitott keserves gondjai megoldására, kicsit mintha ki is zökkentené minden jószándékú tanács. Ami azt illeti, a megoldás számára egyet jelent a show végével, hát fű alatt még szabotálja is.

Tipp: terjedelmi korlát. Igaz, csak esetről esetre orvosolja a helyzetet, de úgysem tudunk megváltoztatni senkit. Az ilyen embernek kedvesen, de határozottan felelhetjük azt, „Ne haragudj, most csak pár percem van beszélgetni”, aztán térjünk vissza a munkához.

A drámakirálynő

Specialitása a bolhából fabrikált elefánt. De mekkora elefánt! A háromnapos megfázásba majd belehal, ha egy reggel nem találja a kisboltban a kedvenc pudingját, az súlyos veszteség, és ha apró kritika éri, abból vagy plafonzengető cirkusz kerekedik, vagy mély, látványos, sírásközeli levertség. Álmély, álsírásos. De ez mindegy is.

Tipp: higgadtság. A drámakirálynő allergiás az érzelmi stabilitásra. Józanságunkat ridegségnek állítja be, de ez csak rögtönzött és kétségbeesett próbálkozás. Próbáljunk válaszolni neki anélkül, hogy belemennénk a játszmájába. Világítsunk rá, hogy bármily nehéz lehet, ha lépten-nyomon sorscsapás éri az embert, azért egy munkahelyen mégiscsak a munka az első.

A vicckirály, akinek be nem áll a szája

Nem érdekli, bejön-e a humora. Nem érdekli az időzítés. Nem érdekli a prioritás. Egy dolog érdekli, saját maga. Kezdetben valóban lehet szórakoztató, de ha a szóáradatnak nincs gátja, az már bárkinek komoly türelmi kihívás. Hiába várjuk a lélegzetszünetet, amikor megszólalhatunk, nincs ilyen. És amikor túl közel jön, hogy még alaposabban kiélvezzük az előadást, hátrálhatunk akár a falig, ő nem fog. Hogy emiatt előbb-utóbb már a puszta látványára kétszázra emelkedik a pulzusunk? Semmi gond. Ő simán képes ezzel együtt élni.

Tipp: felejtsük el a metakommunikációt. Ne égessünk kalóriát jelekre és célzásokra, nem fog érteni belőlük. Felnőtt, határozott, kijelentő módban megfogalmazott mondatokra van szükség. „Könyörgök, fogd már be” – ez ugyan látleletnek pontos volna, de sajnos roppant sértő. Meg teljesen hatástalan is. Viszont kipróbálhatjuk ezt: „Tudod, én hozzád képest úgynevezett hallgatag ember vagyok. Kérlek, nézd el nekem, hogy nem tudok mit mondani a történeteidre.”

Az elveszett

Ez a vámpírtípus arra akar használni minket, hogy megoldjuk a gondjait. Teljesen természetesnek tartja, hogy erre reggeltől-estig álljunk készenlétben. Értékes ebédidőnket elegánsan kisajátítja, ahol rést lát, ott támad. Behálóz, mint a pók.

Tipp: az egyiken be, a másikon ki. Méghozzá annak tudatában, hogy ettől nem válunk érzéketlen kőszoborrá. Az égvilágon semmi és senki nem kötelezhet egy másik embert a megmentő szerepére. Mutassunk együttérzést – de a problémamegoló kommandó szerepéhez nincs közünk, azt egyszerűen dobjuk le magunkról. Ugyanazzal a természetes mozdulattal, amelyikkel az energiavámpír kolléga igyekszik ránk ragasztani.

Az érzelmi zsaroló

Cseles és hatékony. Néhány jól irányzott mondat, és már cuppogunk is a bűntudatban. Esetleg csak annyit ér el, hogy bénának, ügyetlennek, amatőrnek érezzük magunkat. Egyetlen beszólásnak sem kell stimmelnie ahhoz, hogy a kedélyünket egész napra darabokra zúzza.

Tipp: "Biztosan úgy van, ahogy te látod." Ez például meglepően hatásos válasz, próbáljuk csak ki. Témái nem valódi vádak, nem valódi problémák. A vámpírok próbálkoznak. Mi védettek vagyunk.

Ők fókuszhamisítók

De talán az is elég, ha rámosolygunk a játszmajancsira, és minden további nélkül beszélni kezdünk bármiről, ami működik az életünkben. Ha meghökken, mert kicsit meredeknek érzi a témaátkötést, hát majd kezeli. Az energiavámpírkodás ugyanis nem más, mint fókuszhamisítás. Úgy tesz, mintha rólunk, hozzánk, nekünk szólna. És nem. Ez az egész az ő cirkusza, az ő majmai. Majd szépen foglalkozik velük ő. Mi pedig folytatjuk a munkát. Ugyanis még mindig ezért járunk dolgozni.

Típusok és tippek innen.