Van esélyük, de hajszálon múlik a nyugdíjpénztárak sorsa

2014.11.26. 05:58

Átlagosan több mint hárommillió forintjukat bukhatják el a nyugdíjpénztártagok, ha megszűnnek a pénztárak a múlt hét pénteken benyújtott törvényjavaslat miatt. Ahhoz, hogy a tagok megtarthassák a pénzt, tagdíjat kell fizetniük. Ezeket a befizetéseket később visszakaphatják, de támogatás vagy adójóváírás nem jár utánuk. Aki nem fizet, az nem zárható ki, de a törvényjavaslat lehetőséget adhat arra, hogy a pénztár a hozamokból levonja a tagdíjat.

A kormány világossá tette, hogy nem visszamenőlegesen ellenőrzik a magánnyugdíjpénztárakat, így lesz idejük feltornászni 70 százalékra a tagdíjat is fizető ügyfeleik számát. Ehhez azonban tagdíjat kell kérniük.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Nem bukják el a tagdíjat

Eddig nem tisztázták, hogy mi lesz azokkal a tagdíjakkal, amelyeket az ügyfelek befizetnek, ha a pénztár megszűnik. Értelemszerűen senki nem akart fizetni, ha a pénze végül az államkasszába kerül. A törvényjavaslat viszont ezen változtat, mert kimondja, hogy az állami rendszerbe való visszalépéskor az összes tagdíj és annak hozama is visszajár. Tehát az is, amit jövőre fizet be a pénztáraknak a tag.

Nem éri meg sokat fizetni

A magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel szemben a legtöbb nyugdíj-megtakarításra jár állami támogatás adójóváírás formájában. Épp ezért hiába érnek el szép hozamot a pénztárak, nem tudnak versenyezni velük. Nem is éri meg sokat befizetni. A nyugdíjpénztáraknak tehát úgy kell meghatározniuk a díjakat, hogy a lehető legalacsonyabbak legyenek. Mivel így biztosan nem jutnak elég pénzhez, hogy a működési költségeiket is fedezzék, lehet, hogy hozzájárulást is kell szedniük. Ezt eddig is több pénztár megtette, és továbbra is lehetősége lesz rá.

A hozamból is levonhatják

Sokan tarthatnak attól, hogy az állam mindenképp be akarja szántani a nyugdíjpénztárakat, és ezért fél tagdíjat fizetni. Ráadásul támogatás nélkül nem is nagyon éri ez meg. Hiába van tehát átlagosan több mint 3 millió forintjuk a pénztártagoknak a számlákon, a legnagyobb gond épp a tagdíjak behajtásával lehet.

Kedd este ezren vonultak az utcára, hogy megvédjék a megtakarításukatFotó: Polyák Attila - Origo

Eddig a pénztáraknak semmilyen eszközük nem volt arra, hogy a nem fizető tagokat fegyelmezzék. Sőt a számlán lévő pénzhez vagy hozamaihoz sem nyúlhattak. Jelenleg viszont a törvénytervezet tartalmaz egy bekezdést, ami arra utal, hogy lehetőséget kívánnak adni a pénztáraknak, hogy az ügyfélnek fizetendő hozam kárára érvényesítsék a tagdíjigényt.

Az indokoláson kívül nem találtuk a változtatás nyomát a törvénybenForrás: Origo

Ezen múlik minden

Azon lehet vitatkozni, hogy mennyire van értelme a tagdíjfizetők arányát szabályozni a már igazából halott magán-nyugdíjpénztári rendszerben, de a pénztárak működése ettől még biztosított lehet. Aki meg akarja tartani a megtakarítását, annak fizetnie kell a tagdíjat.

Magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó főbb adatok 2013-ban. Az ING a Horizont pénztárba olvadt azótaForrás: Origo

Minimális mérték

A tagdíj mértéke lehet akár minimális is, ami mellett még kérhetnek hozzájárulást a pénztárak. A Nemzetgazdasági Minisztérium válaszát még várjuk, de ha a hozamokból levonható lesz a tagdíj, akkor a nem fizető tagok sem teszik tönkre a pénztárakat. Ha egy pénztár nem tud megfelelően gazdálkodni, annak tagjai még mindig átmehetnek egy másikhoz.

Frissítés: közben megvan a megfelelő bekezdés a törvényben is. 

Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/2141. számú törvényjavaslat
232. §
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62/A. § (1) A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj, tagdíjcélú támogatás legalább 97,5 százalékát köteles jóváírni.