Az aranyról szavaznának Svájcban

Refining, gold bullion casting at the Uralelectromed Co, the town of Verkhnyaya Pyshma, Sverdlovsk Region.

A népszavazás kezdeményezői szerint túl sok eurót és túl kevés aranyát vett a svájci jegybank. Mi lenne, ha kezdeményezésük sikerrel járna?

A svájciak referendumon dönthetnek arról, hogy növelje-e aranytartalékait az ország jegybankja? A népszavazást a Néppárt kezdeményezte: szerintük az állami pénzintézet túl sok eurót halmozott fel a svájci frank gyengén tartása érdekében. A kezdeményezők szerint az értékállónak hitt arany felhalmozásával nagyobb biztonságban lenne az ország.

Önbeteljesítő jóslatok

„Ha egy felvázolt jövőképben sokan hisznek, és ennek fényében cselekszenek, ők maguk váltják valósággá”, mondta Somi András, az investor.hu elemzője.

A Lehman Brothers csődje után, a 2008-as válság kitörésekor elterjedő piaci pánik komolyan megingatta a pénzügy rendszer stabilitásába vetett hitet. Ekkor az arany árfolyama meredek emelkedésbe kezdett, és sokan jól kerestek a nemesfémmel. A folyamat hosszú távon tarthatatlan volt, az arany ára az elmúlt években csökkent és az elemzők szerint jó pár évig nem várható drágulás.

Inkább deviza, mint termék

Azért érdekes a piaci vakhit, mert - ha évtizedes távlatokban vizsgáljuk - az arany reálértéke extrém ingadozásokra képes. A hetvenes években lezajló olajválságok és az utánuk következő konszolidáció idején az arany ára a dollár inflációjának sokszorosával változott.

Korábban az arany és a dollár árfolyama sokkal inkább kéz a kézben járt, elszakadásuk a 20. század második felében lezajló számos gazdasági folyamat eredménye. Ez azért fontos, mert bár jellemzően termékként tekintenek rá, az arany gazdasági szempontból sokkal inkább viselkedik devizaként. Az arany áringadozásaira a legnagyobb hatással a devizapiaci faktorok (például az inflációs várakozások) vannak, a bányászati és a kereskedelmi szektorban zajló folyamatok jóval kisebb mértékben tudják csak befolyásolni.

Aranyrúd Forrás: RIA Novosti/Pavel Lisitsyn

Bányászat és kereskedelem

Az arany 1137,1 dolláros november elejei ára számos bányát veszteségessé tett. A bányák helyzete egyébként nem fejt ki jelentős hatást az árra: a piacinál lassúb folyamatok zajlanak, a napi szintű változásokkal kevés kapcsolatuk van. Egy-két bánya bezárásának hosszú távon lehetne hatása, mert túlkereslet jöhet létre, ami értelemszerűen az árak emelkedéséhez vezethet.

Az ukránok eladtak

A piacot nem rengetik meg még az olyan politikailag jelentősnek mondható események sem, mint az ukrán aranykészlet drasztikus csökkenése. Pedig első hallásra soknak tűnik az a 14,3 tonnás mennyiség (az ország készletének 35 százaléka), amennyit a kijevi kormány a hrivnya árfolyamának zuhanása miatt értékesített. Az aranypiac egészéhez képest ez ugyanis még mindig csekély mennyiségnek számít, így nincs komoly hatása a piacra és az árváltozásokra.

És ha a svájciak vennének?

Ugyanez a helyzet a svájci népszavazással. Igaz, hogy hallani olyan véleményeket, amelyek szerint az alpesi ország jegybankjának piacra lépése megemelheti az árakat, sőt, az elmúlt hetek jó eredményeiben valószínűleg szerepe van a referendum meghirdetésének, de Somi András nem vár komoly addicionális hatást. A világ fejlett országainak jegybankjai az elmúlt évek során mind nettó vásárlókká váltak ezen a piacon, ennek dacára az árfolyam folyamatosan esett. Még az sem biztos, hogy eljutunk idáig. A referendum nemmel is zárulhat, ez esetben pedig könnyebb lenne megbecsülni a várakozások hozzáadott értékét, hiszen a döntés ugyanannyival csökkentené az arany árát.