Adórendszer 2015: arra senki ne számítson, hogy könnyebb lesz

Alig egy hónap múlva életbe lépnek a változások, egyelőre mégis leginkább a szándékokkal találkozunk

A január 1-jétől érvényes adóváltozások növelik a vállalkozások terheit.

Az adótörvénykezésre jellemző kiszámíthatatlanság veszélyes, hiszen a beruházási előkalkulációkban növelheti Magyarország országkockázatát és ronthatja a megítélését, áll a Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó cég közleményében.

Egy hónap múlva életbe lépnek a változások Forrás: ImageForum/Eric Audras

Bár kirajzolódik a törekvés a terhek csökkentésére, valójában az adózás és az adminisztráció csak nehezebb lesz, mondta Szmicsek Sándor. A Mazars adópartnere szerint ennél is sajnálatosabb, amikor előzmény és indoklás nélkül jelenik meg valamilyen súlyos módosítás, például az élelmiszerlánc-felügyeleti díj új, hatvanas szorzója.

Újra kell tervezni

A személyi jövedelemadóban új elem a január 1-je után összeházasodók által igénybe vehető havi 5000 forintos adókedvezmény. Míg a családi adókedvezmény csak 2016-tól fog emelkedni, az éves 200 ezer forintot meghaladó cafeteria – a SZÉP kártyás juttatások kivételével – adóterhei már 2015-től ketyegnek. Az ilyen címen adható juttatások felső határa évi 500 ezer forintról 450 ezer forintra csökken.

A szakértők szerint a változások miatt minden gazdálkodónak újra kell terveznie a cafeteria csomagját, ha a régi szinten szeretné tartani a juttatások költségeit.

Társasági adó

A módosítások kifejezetten visszalépést jelentenek a jelenlegi helyzethez képest, vélik a Mazars szakértői. Szigorodnak a veszteségelhatárolás szabályai. A 2015-től keletkező veszteségeket csak öt évig lehet majd a további évek nyereségével szemben érvényesíteni. Ez a tendencia felfedezhető számos országban, a szakértők többször tapasztaltak csodálkozást, ha az Unió más országában élő kollégával beszélgettek, mennyire szabadon lehet veszteséget elhatárolni Magyarországon. Ez azonban most véget ér, a veszteségelhatárolás a korlátozás irányába halad. A jövedelem-nyereség minimum számításánál nem lesz levonható az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások, így az ilyen címen fizetendő terhek is nőni fognak. Egy másik cég beolvasztásánál ezentúl figyelembe kell venni a tevékenységét, az önálló működése alatti árbevételt, ennek arányában lehet elszámolni a veszteséget.

Viszont a felsőoktatási intézményekkel kötött ötéves támogatási szerződés alapján csökkenthető lesz a társasági adóalap 2015-től.

Helyi adók

Szmicsek Sándor szerint a helyi adók kapcsán egyelőre még nem világos, hogy az újonnan alkalmazható és bevezethető települési adót az önkormányzatok mire fogják kivetni, mert a jogszabály erre semmilyen iránymutatást nem tartalmaz.

Tetemes adminisztráció

A Mazars szakértői szerint az ÁFA új szabályozásában jól látható az a törekvés, hogy felvegye a harcot az úgynevezett körhinta csalásokkal, a határokon átívelő fiktív láncokkal. Ezt mutatja az a szintén új kezdeményezés, hogy az országhatárt átlépő közúti fuvarozás a jövő évtől kezdve csak regisztrált fuvarral lesz megoldható. Akár indít, akár fogad a cég, beazonosító kódszám szükséges hozzá, amire a vámhatóság is készül, és szigorú szankciórendszer kapcsolódik hozzá. Ha valóban minden egyes fuvarnak saját kódja lesz, azt össze fogják kapcsolni az útdíj adataival, az adóalanyokra kapcsolódó információval – mindez pedig tetemes adminisztrációt von maga után.

A bevezetésre rendelkezésre álló idő irreálisan rövid, a végrehajtási rendelet még nem jelent meg. Hogy minden egyes szállítmánynak saját száma lesz, az összeugraszthatja a megrendelőket és a fuvarozókat is, hiszen a megrendelő hibáját a fuvarozó fuvareszköze bánja majd: a szabálytalan szállítmányt másképp nem lehet lefoglalni, csak teherautóval együtt. A Mazars szakértői arra tippelnek, talán az üzleti gyakorlat előhozza, hogy a fuvarozócégek elkezdenek ilyen szolgáltatást nyújtani – ha maguk intézik, biztosan rendben lesz –, de még erről is csak találgatás folyik.

Megszűnik a külső tanácsadás áfamentessége. A munkaerő-kölcsönzést mostantól mindig a megrendelő fizeti ki, még akkor is, ha a két cég tulajdonosi viszonyai között átfedés van.

Torpedó a körhintára

A hatóság szemmel láthatólag törekszik arra, hogy transzparenssé tegye a láncokat. A vállalkozók nem takarózhatnak azzal tovább, hogy nem volt tudomásuk egy a láncban előforduló áfacsalásról. Az ilyen cégtől vagy nem lehet befogadni számlát, vagy ennek a számlának nem lehet levonni az ÁFÁ-ját. A szándék világos, hogy hova jutunk vele, még nem tudni. A gyakorlati megvalósítás kételyeket ébreszt.

2015-től az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot kell majd alkalmazni a nagytestű állatok (pl. juh, szarvasmarha, kecske) értékesítésekor. Az áfához kapcsolódó adminisztrációs terheket jövőre már a startupok is megérzik: az újonnan alakuló vállalkozásoknak is havonta kell majd áfabevallást beadni az eddigi negyedéves bevallási periódus helyett.

Ugyancsak az adminisztrációs terheket növeli majd, hogy a kötelező belföldi összesítő jelentés elkészítése 2015-től az eddig 2 millió forintos értékhatárú számlák helyett már az 1 millió forint feletti számlákra is kiterjed majd.

Jövedéki adó, termékdíj, felügyeleti díj

Nő egyes termékek jövedéki adója, csökken a kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó, és jelentősen – 5-7-szeresére –nőnek a jövedéki biztosítékok: az alkoholnál 22 millióról 150 millió forintra, az ásványvíz esetében 120 millióról 600 millióra. Mint mondják, tavaly a közúti fuvarozók egyesülete nagy győzelemként ünnepelte, hogy a 7,5 tonna feletti járművel rendelkező vállalkozók kereskedelmi gázolajfogyasztóként visszatérítést kaptak a gázolaj jövedéki adójából. Mostantól a cseppfolyós gáz is jövedéki adóköteles. A vállalkozásszerűen buszt és taxit üzemeltető cégek visszaigényelhetik.

A környezetvédelmi termékdíj 2015-től szélesedő körben kiterjed majd a szappanokra, mosószerekre, samponokra, szépség-, és testápoló szerekre és irodai papírárukra is.

Az eddig marginálisnak mondható, 0,1 százalékos élelmiszerlánc-felügyeleti díj olyan mértékű terhet ró a nagykereskedelmi láncokra, amely mértékében a korábban kivetett különadót hozza vissza. Bár az emelés célpontját a nagy áruházláncok adják, bizonyos készítményekkel még a gyógyszertárak is érintetté válnak. (Az Origo cikkei a témában ezen és ezen a linken olvashatók.)

NETA, energiaadó, reklámadó

A népegészségügyi termékadót jövőre kiterjesztik az alkoholos italokra is, de ez alól kivételek lesznek a gyümölcspárlatok.

Ugyancsak emelkedik az energiaadó a földgáz, a villamos energia, és a szén esetében egyaránt.

A reklámadóban a 30 millió forintos értékhatár feletti adófizetők jelentős adóemeléssel számolhatnak, mivel a legfelsőbb adókulcs 40 százalékról 50 százalékra emelkedik. (Harminc millió alatt nem kell foglalkozni a kérdéssel, akár van nyilatkozat, akár nincs.) Az adókulcs változásával együtt az adminisztráció egyszerűsödik: a megrendelők helyzete annyival javul, hogy reálisabb eljárási szabály lép hatályba az adó megfizetéséről szóló igazolás beszerzésére. Ennek a lényege, hogy elegendő lesz azt bizonyítani, hogy az igazolást bekérték a számla kézhezvételét követő 10 napon belül, és erről értesítik az adóhatóságot is. Ez azért rendkívül fontos, mert az igazolással nem rendelkezőknek társasági adóalapot kellett növelniük.

Tényleg elég nyilatkozni?

Igen, elegendő, jelenleg azonban praktikus probléma, hogy a vonatkozó adatbázis még nem készült el. Nem árt tudni azt sem, hogy a szokásjogot – nagyjából „illett” nyilatkozatot adni a „kell” helyett – felváltó szabályozás elsősorban a Facebook- és a Google-hirdetéseket célozza. Arra számítanak, a jogsegélyegyezmények alapján utánuk lehet menni, minél több a dokumentált nyilatkozat, annál könnyebben. Ha egy cég jelenti a kérést, attól kezdve nem fogják rajta számon kérni. Nem ígér túl sok jót, hogy a procedúrára nincs nyomtatvány, nincs adatmegkötés, semmi sem garantálja, hogy a nyilatkozó pontosan érezze a kezelhetőséget. Arról azonban egybehangzó a vélemény, az eredeti tervezet végrehajthatatlan volt, talán ez a kiegészítés életszerűbbé teszi. A reklámköltés ráadásul egészen nyilvánvalóan üzleti költség, a céges nyaralást képtelenség hirdetésnek álcázni.

A forgalmazó és befektetési alapok is bekerülnek a különadók hatálya alá, az adómérték a kollektív befektetési értékpapírok és befektetési jegyek napi eszközértékének negyedéves átlaga után 0,05 százalék.

A vámbírság az eddigi 50 százalékról 100 százalékra emelkedik.

Egyes adóeljárási szabályok is változnak, így például az adózók számára kedvező változást jelenthet, hogy 2015-től az adóhatóság adott ügyleteket nem ítélhet meg eltérően az ügyben érintett adózóknál, azaz az ügyben érintett egyik szereplőnél tett megállapítást kötelezően figyelembe kell venni a másik szereplő adóvizsgálata során.