A külkereskedelmi többlet 939 millió euró volt, ami 85 millióval több, mint egy éve. A gyarapodást külső és belső tényezők egyaránt erősítették.

A kivitel értéke 7,8 milliárd euró, a behozatalé pedig 6,8 milliárd volt szeptemberben, és az év első kilenc hónapjában 7,7 és 8,8 százalékos volt a növekedés, írta közleményében az NGM. Az EU tagállamok felé irányuló exportunk közel 10 százalékkal, behozatalunk 14 százalékkal bővült a január-szeptemberi időszakban. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint azért meglepőek a fenti eredmények, mert hazánk fő exportpiacain nem nőtt jelentősen a kereslet.

Az Európai Unióban a fogyasztás minimálisan növekedett, Oroszországban és Ukrajnában pedig csökkentek az exporlehetőségek.

A növekedés okai

Hogy ennek ellenére is növekedni tudott a külkereskedelmi többlet, az több külső és belső tényező eredménye. Egyrészt egyre erősebben érvényesül az a trend, hogy a nyugati nagyvállalatok Kelet-Európába helyezik át a gyártási folyamataikat (főleg az autóiparban). Növekednek a kapacitások is, azaz több árut lehet eladni külföldön. Ez az oka annak is, hogy egyre nagyobb az export súlya a magyar gazdaságban. A hazai tényezők közül a mezőgazdaság jó teljesítménye a legerősebb a szakértő szerint.

Nőttek a kapacitásokForrás: MTI/Ujvári Sándor

A válságnak köszönhetjük

A külkereskedelmi mérlegünk pozitívba fordulása egyike a 2008-as válság következményeinek, mondja Török Zoltán. Előtte mindig nagy volt a hiány, akkor viszont a lakossági fogyasztás és a beruházások visszaestek, és csökkent az import áruk iránti kereslet. A behozatal azóta növekedésnek indult, de nem tudja tartani a lépést a kivitellel. A magyarországi exportnak ráadásul importigénye van, mert számos olyan külföldre szánt termék készül, amelyekhez a határokon túlról szerezik be a hozzávalókat.