Öntik a piacra a papírjaikat a vállalatok

Vágólapra másolva!
Közel négyezer milliárd dollárnyi, rekordmennyiségű vállalati kötvényt bocsátottak ki idén globálisan. Ez főként az alacsony finanszírozási költséggel magyarázható, illetve azzal, hogy sokan a hozamok emelkedésére számítanak. 
Vágólapra másolva!
  • Idén mindenkori rekordra ugrott fel a vállalati kötvénykibocsátások mennyisége. Ebben az évben már 3 975 milliárd dollárnyi kötvényt bocsátottak ki a vállalatok, amivel megdöntötték a tavalyi, eddig mindenkori rekordnak megfelelő 3973 milliárd dolláros értéket.
  • Ehhez többek között a japán SoftBank 3,4 milliárd dolláros, az Amazon 6 milliárd dolláros és a Meditronic 17 milliárd dolláros kötvénykibocsátása is jelentősen hozzájárult.
  • Ha csak az USA-t nézzük, ott is történelmi nagyságú, 1 500 milliárd dollárnyi vállalati kötvényt bocsátottak ki eddig ebben az évben.
  • Az amerikai bóvli kötvény kibocsátások idén eddig 344,4 milliárd dollárt tesznek ki. Ennek értéke is jelentősen meghaladja a tavalyi 319,3 milliárd dolláros értéket.
  • A vállalatok az alacsony hozamkörnyezetet igyekeznek kihasználni a forrásbevonásra, mivel arra számítanak, hogy ez a kedvező környezet nem sokáig fog fennmaradni, mivel a Fed közelgő kamatemelésével a kötvényhozamok is emelkedni kezdenek.
  • Amerikában a 2008-as válság óta történelmi mélységekben vannak a kamatok, amivel párhuzamosan Európában és Japánban is soha nem látott mélységekbe csökkentették az irányadó rátákat a döntéshozók. Utóbbi két régióban ráadásul a további monetáris lazítás mellett döntöttek a jegybankok az elmúlt hónapokban. Ennek köszönhetően pedig Európában és Japánban rekordalacsony szintre csökkentek az állampapír-hozamok, így a vállalatok is nagyon alacsony hozamok mellett bocsájthatnak ki kötvényeket.
  • Az amerikai bóvlikötvények hozama például több évtizede nem volt olyan alacsony, mint most, ami azt jelenti, hogy az ezeket a papírokat kibocsátó vállalatok egyre alacsonyabb kamatokat fizetnek utánuk.
  • Ugyanakkor a várakozások szerint valamikor a jövő év során elkezd kamatot emelni a Fed, ami a finanszírozási költségek emelkedésével járhat együtt. Elemzők szerint az amerikai tízéves hozam 2015 végére 3,17 százalékra emelkedhet a jelenlegi 2,28 százalékos szintről, amivel párhuzamosan a vállalati kötvényhozamok is emelkedésnek indulhatnak.
Forrás: Investor.hu

Forrás: Investor.hu

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).