Az érzelmek torzítják az antik könyvek árát

Ady Endre Vér és arany című verseskötetének egyik példánya 1,4 millió forintért kelt el

Megéri régi könyveket és irományokat befektetési céllal vásárolni? A 35 év feletti, tehetősebb férfiak egy része szerint igen, de úgy tűnik, hogy tévednek.

Könyvekre főleg férfiak licitálnak. Ez a jól szituált, 35 év feletti diplomások hobbija, mondja Kovács Eszter, az aukciókra szakosodott axio art honlap szakembere.

Jó pár év stagnálás

Egy szezonban átlagosan 30 könyvárverést rendeznek. Természetesen a több százezres kategóriába tartozó művek a húzótételek, egy kisebb fogalmú antikvárium anyagában ebből 2-3 db szerepel, egy nagy, jelentős anyagban pedig 10-20, vagy akár még több is. A piac jó pár év stagnálás után tavaly növekedési pályára állt, ami idén sem fog megtörni – mondta Kovács Eszter.

Mint a legtöbb szektor, ez is egyre erőteljesebben van jelen az interneten. A hagyományos aukciók katalógusának prezentációit már 10 éve feltöltik az internetre. Egyre több online árverést is rendeznek, mert a szervezők nagyon sok pénzt tudnak megtakarítani ezzel.

Mitől függ a végső ár?

Az elkelt művek árát sok minden befolyásolja, mondja Kovács Eszter. Az adott pillanatban dől el, hogy egy vevő épp mennyit hajlandó adni egy tételért. Akár a piaci érték többszörösére is emelkedhet a leütési ár. Ez függhet a mű állapotától, teljességétől (megvan-e minden oldala), korábbi tulajdonosától, hogy dedikálva van-e. Ha egy alkotó meghal, az jellemzően megemeli művei árait az aukciókon.

Népszerű kéziratok

Gyakran politikai témájú, korábbi érák politikai anyagai is felbukkannak az árveréseken, és az ezekkel kapcsolatos - akár negatív - hírverés, és a hatására kialakuló nagy érdeklődés is felsrófolhatja az árakat. Nagy művészek kéziratai mindig népszerűek, főleg, ha az alkotó valamely nagyobb művészcsoport tagja volt. Befolyásoló lehet egy kapcsolódó nagy kiállítás is, például a Nemzeti Galériában vagy a Szépművészeti Múzeumban.

Ady Vér és arany című kötetének egyik példánya 1,4 millió forintért kelt el Forrás: Origo

Tényleg befektetésként?

Egy népszerű elmélet szerint a szellemi elit egyfajta befektetésként is tekint az értékesebb antik könyvekre, és ezzel a szemlélettel vásárolgatja őket. Bálinger Béla, a Központi Antikvárium boltvezetője szerint ez tévhit.

Egyrészt azért, mert a befektetésekhez képest ezen a piacon kis összegek cserélnek gazdát, általában pár tíz- és százezer forint. Nagy néha előfordulnak millió feletti tételek is. Két éve például 1,4 millió forintért kelt el Ady Endre Vér és arany című verseskötetének egy dedikált példánya. Másrészt az antikvár könyvek vásárlóit érzelmi motivációk hajtják, míg a befektetéseket csak hideg fejjel lehet hatékonyan kezelni. Az érzelmi töltet miatt nem mindig racionális a végső ár.

Nem magának vásárolt Foto: Marton Szilvia

Nem a politikusok hobbija

A Központi Antikvárium aukcióján Kósa Lajos is licitált, de magának csak két, nem is kifejezetten drága könyvet vett, a többit egy gyűjtő barátja kérésére vásárolta. Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai azt mutatják, hogy kevesen gyűjtik az antik könyveket. Kósa Lajos például még nem vásárolt nagy értékben régi irományokat. Egyedül a fideszes Nyitrai Zsolt utalt arra, hogy könyvrégiségeket vett. Az ő nyilatkozatában szerepelt 15 Rejtő-regény eredeti kiadása, illetve egy ismertető az Angol labdarúgó edzéstervekről, amelyet az Aranycsapat edzője, Sebes Gusztáv dedikált személyesen. A művekhez vásárlás útján jutott a képviselő.

Könyvtáraik vannak

A könyveket, mint védett gyűjteményt Papcsák Ferenc (Fidesz), Oláh Lajos (független) és Fónagy János (Fidesz) könyvtárként, Pósán László (Fidesz) magánkönyvtárként említi meg. A könyvtár megnevezést használja Fazekas Sándor (Fidesz) földművelésügyi miniszter is, de ő még a művek számát is bevallotta (6500 db). Németh Zsolt (Fidesz) is így járt el, de neki csak 5000 könyve van.

Inkább festmény

A legnépszerűbb antikvitásnak a festmények számítanak a képviselők között. Rogán Antal, Fónagy János (mindkettő Fidesz), Vadai Ágnes, Oláh Lajos (mindkettő független), Bárándy Gergely (MSZP) is gyűjti őket. Papcsák Ferenc a térképeket, Semjén Zsolt (KDNP) az antik bútorokat, Szelényi Zsuzsanna (független) a kortárs műtárgyakat, Kubatov Gábor (Fidesz) pedig egy 1000 darabos CD-gyűjteményt említett meg a vonatkozó rubrikában.