Ezerkétszáz munkahely szűnik meg

2014.12.16. 17:33

Ugyan az állami trafikellátó, vagyis a központosított dohánykereskedelmet végző cég indulását a hétfőn elfogadott törvényben végül 2015 májusáról szeptemberre tolták, a dohányipari dolgozók szakszervezete szerint ettől még ugyanúgy 1200 munkahely szűnik meg, csak pár hónappal később.

Ha nem is a nyár elején, csak ősszel, de mindenképpen elbocsátja összesen mintegy ezer alkalmazottját az a hat hazai dohánycég, amelynek nagykereskedői hálózata feleslegessé válik az állami trafikellátó, vagyis a központosított kereskedelmet végző cég létrehozásával.

Május helyett ősszel indul

Hiába tiltakozott a szakszervezet hétfőn csokiosztással a Kossuth téren, hiába csatlakozott a Liga országos útlezáró akciójához 250 - a rakpartot lezáró - teherautóval, hiába gyűjtött 5000 tiltakozó aláírást, nem tudta megakadályozni a fejlesztési miniszter javaslatára a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátását célzó, rögtön sarkalatossá is minősített törvény megszavazását.

Elfelejthetik a cégek a nagykereskedelmi tevékenységetFotó: Bielik István - Origo

Sovány vigasz

Emiatt legalább 1200 munkahely szűnik meg, és sovány vígasz, hogy az eredetileg tervezett májusi indulás szeptember 1-re halasztása miatt pár hónappal később - reagált az Origónak a hétfőn elfogadott törvényre a Dohányipari és Dohánykereskedelmi Dolgozók Szakszervezete (DDDSZ).

Csizmadia Lajos, a DDDSZ szóvivője szerint ma hat magyarországi dohánycég végez nagykereskedelmi tevékenységet, ám az e területen dolgozó értékesítők, logisztikai és adminisztrációs munkatársak munkája éppúgy feleslegessé válik, mint a komplett értékesítői hálózat és a telephelyek fenntartása.

Nem értik az indokokat

Érthetetlenné teszi a változtatást, hogy Csizmadia szerint keresték a jogszabály indoklásában a logikát, de nem találták. Nem látják például, milyen egészségügyi előnnyel jár, ha ezentúl nem több kisebb cég, hanem egy nagy állami vagy a tevékenységet az állam megbízásából, koncessziós joggal másik társaság vagy társaságok végzik ugyanezt a feladatot.

Azt pedig végképp érthetetlennek nevezte a szóviő, hogy a kormány szerint gazdasági előnnyel is jár a központosítás. Feltette a kérdést: "Miféle gazdasági előny indokolja 1200 munkahely megszűnését?"

Próbáltak hatni a képviselőkre

A munkahelyük elvesztésétől tartó dohányipari dolgozók figyelemfelhívó akciója jól sikerült, ám eredménytelen volt, mert nem tudta megakadályozni a jogszabály elfogadását - mondta csalódottan Csizmadia, utalva arra, hogy hétfőn a dolgozók családi fényképeikkel díszített csokoládét osztogattak a Parlamentbe igyekvő képviselőnek.

Ezt a csokoládét ette meg Orbán - papírja már felkerült egy aukciós oldalraForrás: vatera.hu

A csomagoláson a fényképek mellett egy írás is szerepelt: „Én azt szeretném az angyalkától, hogy a szüleink ne veszítsék el a munkájukat. Segíts, kérlek tejesíteni! Szavazz nemmel a dohányipart érintő törvényekre!" - állt a csokikon.

Orbán Viktor mind megette

Az egyik ilyen csokoládét Orbán Viktor miniszterelnök jóízűen elfogyasztotta az ülésteremben, sőt megkínálta belőle helyettesét, Semjén Zsoltot is. Mint arról az Origo beszámolt: az édesség-falással a kormányfő megsértette a Kövér László házelnök által szabott szigorú szabályokat.

Orbán Viktor és Semjén Zsolt osztozik a csokoládén az ülésterembenForrás: alfahir.hu

A tavaly életbe lépett szabályzat kitér ugyanis arra, hogy nem lehet ittasan bemenni az épületbe, nem lehet veszélyes tárgyat bevinni, valamint az öltözéknek is megfelelőnek kell lennie, de ami ennél is fontosabb: sem a folyosókon, sem pedig az ülésteremben nem lehet enni, inni és a földre ülni.

Rossz példaként szolgál

Bírálták a hétfőn megszavazott változtatást az érintett iparági szereplők. Úgy vélték, az intézkedések „rossz példaként szolgálnak a magyarországi befektetéseket fontolgató, külföldi tulajdonú vállalatok számára, és jelentős negatív hatásai lesznek a magyar gazdaságra nézve: munkahelyek szűnnek meg, és a feketepiac térnyerése miatt számottevő adóbevételtől eshet el az állam.”

Azt is hozzátették: megkérdőjelezhető, hogy az elfogadott törvény megfelel-e az uniós, illetve a hazai jogszabályoknak. Az Origónak nyilatkozó szóvivőhöz hasonlóan az iparági szereplők is úgy vélik, a változások semmilyen olyan gazdasági vagy egészségügyi előnyt nem képesek elérni, amelyek ellensúlyozni tudnák az elfogadott javaslat negatív gazdasági hatásait.