15 éve nem volt ekkora kamatemelés Oroszországban, de látszólag ez sem fogja meg a rubel árfolyamát a zuhanástól. Óriási bajban vannak az oroszok...

Kamat

Történelmi jelentőségű kamatemelést hajtott végre az orosz jegybank a minap, a 10,5 százalékot álló alapkamatot 17 százalékra emelték, hogy ezzel vegyék elejét a rubel jelentős gyengülésének. A döntés nem tűnik irracionálisnak, a dollárral szemben a rubel több mint 10 százalékot gyengült hétfőn, ami az 1998-as összeomlás óta a legnagyobb esést jelenti.

Forrás: Investor.hu

A deviza gyengülését kamatemelésekkel megakadályozni, és vonzóbbá tenni más devizákkal szemben a kamatkülönbözet miatt elvileg nem nevezhető rossz döntésnek közgazdasági szempontból. A 15 éve nem látott rubelgyengülésre 15 éve nem látott kamatemeléssel válaszolni tehát jó megoldás lehet. Elvileg. Csakhogy...

Az USDRUB árfolyamaForrás: AmiBroker, Investor.hu

Olaj

A rubel gyengülését nem az orosz pénzügyi rendszerrel szembeni bizonytalanság, vagy éppen az egekbe szökő ország kockázati felár okozza, hanem az olaj mélyrepülése. Az elmúlt hónapokban ugyanis 110 dollár közeléből 55 dollárig hullott vissza a Brent árfolyama, az olaj pedig az ország első számú bevételi forrásának számít, ami így jelentős kockázatnak van kitéve.

A rubel gyengülésével ugyanakkor a hatások némileg tompítva vannak, mivel a rubelben számított olajárak stabilitásával a költségvetés is kevésbé van kockázatnak kitéve.

A Brent árfolyama (dollár/hordó)Forrás: AmiBroker, Investor.hu

Adósság

Közben viszont nem szabad elfelejteni, hogy az orosz adósság jelentős része devizában, dollárban denominált, megközelítőleg 680 milliárd dollárt tesz ki. A rubel leértékelésével ez pedig egyre jelentősebbnek számít.

Már csak azért is, mert az orosz arany- és devizatartalék december elejére 416,2 milliárd dollárra csökkent vissza az országban látható tőkemenekítés hatására, vagyis a kettő különbözete (adósság-tartalék) egyre nagyobb, és már a 2013-as GDP több mint 12 százalékát teszi ki, vagyis ismét növekvő pályán az orosz államadósság.

Az pedig finoman szólva is kérdéses, hogy a tartalékok mennyire vannak likvid eszközökben, vagyis problémák esetén mennyire tudja az orosz vezetés mozgósítani azokat, illetve milyen mértékig.

1998

A nyugati szankciók, és legfontosabb bevételi forrásnak számító olaj zuhanásával tehát sarokba szorult az orosz medve. A kamatemelések ugyanis csak ideig-óráig stabilizálhatják a rubel árfolyamát, hosszabb távon ugyanis az orosz gazdaság még nagyobb recesszióba süllyedhet a magas kamatszintek miatt, és csak tovább mélyülhet a probléma. Az, hogy a rubelt pedig látszólag még rövid távon sem segítette az intézkedés, az sok mindent elmond a befektetők hozzáállásáról, és jövőbeli várakozásairól.

Sokakban már 1998 réme bukkan fel, amikor is az orosz gazdaság térdre kényszerült, a kormány pedig csődöt jelentett be. Az akkori hiperinfláció ugyanakkor még messze van, ráadásul jelenleg a devizatartalékok szintje is igen magas. A probléma akkor lehet, ha utóbbit látványosan megkérdőjelezik a piaci szereplők, ez a folyamat pedig vélhetően már elkezdődött. Az óriási kamatemelésre adott reakció ugyanis aligha enged másra következtetni, így bár nincs még 1998-hoz közeli állapot, látványosan a szakadék felé tart az orosz gazdasági és pénzügyi rendszer.

Közben aligha kérdéses, hogy a tehetősebb, de nem szankciókkal súlyott orosz lakosok folyamatosan menekítik ki vagyonukat az országból, az euróban/dollárban tartott befektetéseik így nem sokat veszítenek értékükből. Közben a szélesebb rétegek ezek a lehetőségek nem állnak fenn ekkora mértékben, így a jelenlegi folyamat csak tovább növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket az országban, ami hosszabb távon rendkívül káros lehet a gazdaság számára.

Richter, OTP, és egy kis Mol

Az orosz folyamatok értelemszerűen két szempontból is negatívan érintik az OTP-t, és a Richtert is. Az első a rubel gyengülése, ami a divízió teljesítményétől függetlenül negatívan érinti a könyveit forintban készítő bankot, illetve gyógyszergyártót. Értelemszerűen minél gyengébb a rubel, annál kevesebb forintot ér a Richter árbevétele az országban, illetve az OTP kamatbevételei is annál gyengébbek.

A másik fontos aspektus a kamatemelések következtében térdre kényszerülő gazdaságban rejlik. Hosszabb távon ugyanis a növekedés eltűnésével elgyengülhet mindkét cég oroszországi operációja, alig hozzájárulva a csoportszintű teljesítményhez, vagy éppen jelentősen rontva azt. Ez már csak azért is veszélyesebb, mert a rubel gyengélkedése még kivédhető egy esetleges fedezéssel, miközben a hosszabb távon gyengélkedő gazdasággal szemben leginkább a térségből való kivonulás jelentheti az egyetlen racionális védekezést.

Ezek függvényében nem meglepő, hogy a Richter a mai nap profit figyelmeztetést tett közzé. A gyógyszercég közlése szerint a rubel mélyrepülése miatt jelentős egyszeri pénzügyi veszteségük keletkezhet a negyedik negyedévben az orosz vevőköveteléseiken. 

Ha figyelembe vesszük, hogy az OTP teljesítményére is komoly negatív hatással lehet az operáció szintjén jelentkező problémák, illetve az esetleges leírások, akkor egy újabb nagypapír esetében lehet komoly kockázatként felfogni az orosz helyzetet.

Végül ott van a Mol is, ami az olajárak esésével kapcsolatban szintén hozzácsatolható ehhez a problémakörhöz, mondván az orosz problémák is részben azért az olajárak esése miatt kerültek ennyire előtérbe, és helyezték a befektetők nyomás alá a rubelt.

Ennek értelmében viszont a BUX papírok közül a 3 legnagyobb, a súlyok 85 százalékát kitevő OTP, Mol, és Richter is komoly érintett a kérdésben, ezért a magyar tőzsde következő hetekben várható teljesítményét alapvetően meghatározza majd az orosz helyzet. Egyelőre komoly nyomás alatt a BUX index, az elmúlt egy hétben 6,4 százalékos mínuszt mutatott. Ki tudja, hol a vége...

A BUX Index 2014-benForrás: AmiBroker, Investor.hu