Százmilliárdos üzletté vált a horgászat

2014.12.24. 06:59

Egy fontos fideszes politikus kezébe került a hazai halak sorsa. A nevéhez köthető törvény a horgászszervezeteknek adja 2016-tól a hazai vízterületek kezelési jogát, az új halfogási szabályok pedig a halállományt védik. Szerinte az sem gond, ha még szigorúbb szabályokat vezetnek be egyes vizeken, mert a nagy halaknak már nincs helyük a konyhán. Nemrég a Magyar Országos Horgász Szövetség elnökének is megválasztott Szűcs Lajos a horgászatot százmilliárdos üzletnek látja, amit érdemes támogatni, így akár 10 milliárd forint uniós pénz is juthat a szektornak.

Ön a gazdája a tavaly elfogadott új halgazdálkodási törvénynek. Mit szerettek volna elérni az új szabályozással?

A célunk az volt, hogy a közel 400 ezer horgász érdekeit képviseljük. A horgászat ma már egy 100 milliárdos nagyságrendű, nemzetgazdasági szempontból is értékelhető történet. Azzal, hogy a kereskedelmi célú halászatot próbáljuk visszaszorítani, a horgászat turizmusra, kereskedelemre és a teljes gazdaságra gyakorolt hatását akarjuk tovább növelni.

A kereskedelmi célú halászatot próbáljuk visszaszorítaniFotó: Szabó Gábor - Origo

A törvény a halászok helyett elsősorban a horgászati hasznosítóknak adja 2016-tól a természetes vizek kezelését. Miért vár ettől olyan nagy változást?

A halászati hasznosítóknak nem csak a horgászoknak kiadott engedélyekből van bevételük. Vannak különböző tavaik, ahol termelnek is, és ebből is van bevételük. Már ez is nehezíti, hogy a horgászok érdekeiben járjanak el, de sajnos még az is megtörtént, hogy egy, a szervezetre bízott természetes vízből a halak a saját tavakba kerültek. 

A Balatonon most is halászati hasznosító van, mégis olyan szigorú szabályokat vezetne be a halfogásra, amilyeneket még az ön által jegyzett törvény sem ír elő. Mostantól a darabszám-korlátozás alá eső halakból évente legfeljebb 100-at lehet kifogni. Ez óriási szigorítást jelent az eddigi napi limitekhez képest, és elsősorban a helyi horgászokat érinti rosszul.

Meghatároztunk egy keretszabályt, amiben benne van, hogy egyes halfajok mikor foghatók, milyen mérettől és pontosan hány darab. De a vízkezelők saját maguk dönthetnek, és elsősorban szigorúbb szabályokat vezethetnek be a vizeiken. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy az adott területen a halak ott tudjanak maradni.

Már a Balatonon és a Tisza-tónál is szigorították a halfogás szabályaitForrás: Origo

De egy új területi jegy vásárlásával újra kifogható a 100 darab hal, így csak egy újabb bőrt húznak le a helyi horgászokról.

Én is egy kis egyesület elnöke, vezetője vagyok Örkényben, ahol 25 pontyban van meghatározva az éves limit. Hasonló korlátozásra a Balatonon is szükség lehet, mert ott tavaly a horgászok 5 százaléka fogta ki a halak 35 százalékát. Volt, aki például 5-600 süllőt is fogott. Ez már nem egy család fogyasztása. Az új rendszerben elsősorban a horgászok érdekei lesznek a mérvadók a hasznosító horgászszervezeten keresztül. Így, ha ilyen szigorú szabályok születnek, akkor azt a horgászok is akarják.

Az új hasznosítóktól is azt várja, hogy a törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályokat vezessenek be? Például, hogy legyenek méretre vonatkozó felső korlátok, amik a törvény tervezetében még szerepeltek, de később kikerültek?

Én személy szerint akkor sem vinnék haza egy méret feletti halat, ha ingyen adnák. Egy anyapontynak már nincs akkora élvezeti értéke a konyhában.

A horgászok többsége alig fog halat, nehéz elvárni tőlük, hogy engedjék vissza, ha egyszer egy kapitális példány akad a horgukra. És nagyon nehéz is lehet ellenőrizni, hogy ki mit visz el egy folyópartról.

A nemzetközi tapasztalat inkább az, hogy a horgászok figyelnek ezekre, ha azt látják, van értelme. Az ilyen szabályok elsősorban nem is az ilyen esetek miatt születnek, hanem olyan halrablások miatt, amikor egy-egy nagyobb példány magántavakba kerül. Ez óriási üzlet lett Magyarországon.

Szűcs Lajos leginkább rakósbottal horgászik. Kedvenc vize a Duna-delta környékeFotó: Szabó Gábor - Origo

Ahogy a szavaiból kiveszem, a várakozásai szerint többen kezdenek majd el horgászni, tehát többet is költenek majd, több jut a költségvetésbe is. Többet is hajlandó költeni az állam a vizekre és a horgászat támogatására?

Ezt szeretnénk a következő évben elérni. Terveink szerint a természetes vizek halgazdálkodását elnyerők pályázni tudnak majd uniós pénzekre.

A Mohosznak lehet pénzosztó szerepe ebben a rendszerben?

A horgászszövetség nem ezt a feladatot látja el, szeretne kezelő lenni, pályázatokon részt venni és szolgáltatni. Azt szeretnénk, hogy a hazai horgászok ne menjenek külföldre horgászni, sőt, a külföldiek jöjjenek ide.

És mire pályázhatnak az új hasznosítók? A halállomány javítására, vagy eszközöket is vásárolhatnak?

Is-is. Akár tízmilliárd forint is rendelkezésre állhat majd. A legfontosabb, hogy ezek a szervezetek meg tudják őrizni a területüket. Fontos a szemléletváltás is, és ennek a támogatása, hogy az új szabályok betartását ellenőrizni is lehessen.

A Mohosz új elnöksége. A horgászszövetségek sokat várnak az új elnöktől, aki fideszes képviselőForrás: Origo

A horgászok gyakran panaszkodnak, hogy a jelenlegi horgászjegyrendszer túl bonyolult és elavult. Változhat-e ezen a téren valami? 

A Mohoszon belül is teszünk ezért, de akár miniszteri rendeletekkel is próbálunk segíteni, hogy a horgászjegyek egyszerűen megvásárolhatók legyenek, akár az interneten is. A Mohosz elfogadott egy plasztikkártyát, ami kiváltja majd az engedélyeket. Ezt biztosan bevezetik 2016-ban, de csak jövőre dől el, hogy milyen funkciókat kap még ez az eszköz. Azt is szeretném elérni, hogy a jelenlegi területeknél sokkal nagyobbakra lehessen pályázni jövőre.

Mikor kezdődhet meg az új vízterületek pályáztatása?

Még nem jártak le a régi használati jogok. A minisztérium még dolgozik a jövő évi pályázatok feltételeinek kidolgozásán. De azt tervezzük, hogy a jövő év első felében kiírhatjuk a pályázatokat, és eredményt is tudunk hirdetni az év végéig.