Vállalkozók a jég hátán

2014.12.18. 14:49

Közös kutatási projektben vizsgálta a Magyar Telekom és a GKI Gazdaságkutató, a siker milyen lehetőségei valóságosak a magyarországi kkv-szektor számára. A kutatásról az Üzletrész is írt, ennek égisze alatt mutattunk be hat kiválasztott kkv-t, valamennyiük más-más módon maradt talpon a válság alatt és volt képes tovább fejlődni utána.

A San Marino fagylaltozó termékinnovációt talált ki, közel s távol nem lehet pálinkafagyit kapni a környezetükben. A Kulcs-Soft Kft. megtalálta azt a piaci szegmenst, ahol első lehetett. A rendszerváltás idején alakult Merkbau Kft. a legsérülékenyebb ágazatban, az építőiparban maradt stabil. A Dover Nyelvi Centrum már a szocializmus éveiben becsempészte a lakossági szférába az iskolán kívüli nyelvoktatást, és töretlenül működnek azóta is. A Jankovits Hidraulika Kft. a humánerőforrást értékeli példátlanul nagyra. Az ITware Kft. alapítói a nagyvállalati működéstől fordultak el, hogy vállalkozóként bizonyítsanak. A Balázs-Diák Kft. is az innovációt ragadta meg, ma tabletre fejlesztenek tankönyveket. Végigtekintve működésükön megállapíthatjuk, nagyon hasonló kihívásokra adtak egészen különböző választ – valamennyien testreszabott megoldással találtak ki a labirintusból.

Minden vállalkozásnak meg kell találnia a saját útját a sikerhezForrás: Origo

A kutatás négy fázisból állt:

  • a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése alapján állítottuk fel a kiinduló hipotéziseinket,
  • hazai vállalatoknál folytatott interjúkon ellenőriztük, mennyire érvényesek a szektorban, ezeknek a történetét mutattuk be a korábbi cikkekben,
  • több százezer cégből álló adatbázison végeztünk számításokat, ellenőriztük a siker gazdálkodási és pénzügyi dimenzióit,
  • jóval kisebb – 1000 fős – mintán pedig kérdőíves felméréssel vizsgálatuk a siker „lágy” tényezőit.

Egyáltalán mi a siker?

A kutatás során komoly kihívást jelentetta siker értelmezése. Az hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az eredményes gazdálkodás kell, de önmagában nem elég a vállalati sikerhez. A sikeren tartós eredményt értenek a szereplők is, a szakirodalom is. Ebbe az átmeneti pénzügyi veszteség és forgalomcsökkenés is belefér, különösen válságidőszakban. Ugyanakkor a siker fogalmához hozzátartozik a fenntarthatóság, a fejlődés – ez nem feltétlenül utal növekedésre, de megújuló, magasabb minőségű termék, szolgáltatásra és tevékenységre biztosan. A siker tünete az elismerés is.

Hipotézisként feltételeztük, hogy a siker feltétele három alapvető tényező és a cég három alapvető képessége. Alapfeltétel a kutatás szerint

  • a harmonikus viszony a környezettel,
  • a helyes célkitűzés,
  • az ehhez megfelelő stratégia.

Ehhez a vállalatnak

  • innovációra,
  • együttműködésre,
  • és tanulóképességre

van szüksége. A hipotézis minden egyes elemére találtunk igazolást a kutatás valamelyik fázisa során.

Vásárlók és versenytársak

A környezethez való viszony a magyar kisvállalatoknál elsősorban azt jelenti, meg kell ismerniük a vevőiket is, a versenytársaikat is. Az államhoz való viszonyuk hűvösnek mondható. A vállalkozók elsősorban a kiszámíthatóságra, a joguralomra, a szabad vállalkozást korlátozó szabályok leépítésére, a pénz- és tőkepiacok felélesztésére vágynak és várnak, a közvetlen segítség iránti igény nem jelent meg markánsan. A vállalati preferenciák élén a lojális vevő áll, akit jó műszaki teljesítménnyel és megfelelő szakemberekkel sikerül hosszú távon megtartani. A vállalkozók célja a saját tudás hasznosítása és az önmegvalósítás. A sikeres vállalatok jövőképet, stratégiát, hosszú távú terveket állítanak fel maguknak.

A teljes körű 5 éves vállalati adatbázis elemzés során pénzügyileg sikeresnek minősült vállalatokban megtaláltuk a siker alapfeltételét is. A tanulóképesség igazolásaként vettük számba a létszám-növekedést, mert az új dolgozó egy kis- vagy középvállalatba általában új ismerteket, új nézőpontokat is magával hoz. Ami az innovatív hajlandóságot illeti, a pénzügyi adatok elemzése szerint a beruházás nem járt együtt a gazdálkodási sikerrel.

A másik két – célirányosabb – elemzés viszont épp ellenkezőleg, a sikeres cégek nagyobb innovációs és beruházási aktivitását mutatta ki. Így azt állíthatjuk, hogy a beruházás nem feltétele a pénzügyi eredményességnek, de a tartós vállalati siker eléréséhez a műszaki és a tudásbeli megújulás fontos tényező.

Egy részkérdésben bukkantunk ellentmondásra. A kismintás interjúsorozatban megjelent a versenytársakkal való együttműködés a siker jellemzőjeként, a felmérésben viszont a nem sikeres vállatok valamivel nagyobb arányban alakítottak ki koopetitív kapcsolatot, mint a sikeresek. Ez a fogalom viszonylag új a vállalatgazdasági irodalomban, az ezzel kapcsolatos tapasztalat is elég hézagos még. A magyar viszonyok között a koopetíció, a versengő együttműködés pedig még különösen nem megkutatott kérdéskör. Nem látjuk megalapozottnak bármiféle állítás megfogalmazását a magyarországi kis- és középvállalatok versengő együttműködése és a sikeresség összefüggéseiről, de a téma fontos és érdekes lehet további vizsgálatok tárgyaként.