Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Vlagyimir Putyin szerint az orosz gazdaság nincs válságban. A valóság ezzel szemben az, hogy a rubel már csak feleannyit ér, mint 2014 elején, az infláció két számjegyű, 2015-ben 4-5 százalékos visszaesésre van kilátás. Bár gazdasági válságot nem lát, az orosz elnök elismerte, hogy jövőre megszorításokra lehet szükség. A kialakult helyzetért az USA-t és az EU-t teszi felelőssé, akik „összeesküdtek Oroszország meggyengítésére”. Összeesküvésről azonban szó sincs, Oroszország ellen teljesen nyíltan lépnek fel. És az oroszok nem is lennének ekkora bajban, ha a gazdaságuk energiahordozókon kívül más exportképes terméket is elő tudna állítani.
Az orosz export kétharmadát az energiahordozók teszik ki, a központi költségvetés bevételeinek fele származik olaj- és gázértékesítésből. Ezért a gazdaság és az állam rendkívül sebezhető: ha leesik az energiahordozók ára, eltűnnek a bevételek. Részben ez okozza Oroszország jelenlegi problémáit, az olajár többéves mélyponton van.
De miért ilyen olcsó az olaj? Összeesküvés áll a háttérben, ahogy Putyin sejti? Valószínűleg nem. Az olaj azért olcsó, mert a világon túl sokat termelnek ki belőle. Ennek egyik oka az amerikai palaforradalom, ami mostanra érett be, már költséghatékonyan tudják kitermelni a mélyebben fekvő palás kőzetekből az olajat és a gázt. Amerika még mindig kevés olajat exportál, viszont a hazai kitermelés felfutása miatt jóval kevesebbet importál, ezért több marad a világpiacon, vagyis csökken az ára.
Az USA természetesen visszafoghatná a kitermelést, de ez nem érdeke. Egyrészt az olcsó olaj kiváló eszköz Moszkva megregulázásához (ettől összeesküvésről szó sincs). Másrészt, ha visszafognák a kitermelést, akkor többet kellene importálniuk, ami nem költséghatékony, és az ellátásbiztonság szempontjából sem előnyös.
A túlkínálatot az is csökkentené, ha az OPEC-országok fognák vissza a kitermelést, de erre sem került sor, elsősorban Szaúd-Arábia miatt. Ha nagyon akarunk, láthatunk itt összeesküvést, miszerint a szaúdiak Washington miatt nem akarják a csökkentést. De eléggé valószínűtlen, hogy a szaúdiak Amerika kedvéért szúrnának ki saját magukkal. Az olcsó olaj ugyanis Szaúd-Arábiát is megviseli, de a térségbeli konkurenseit és ellenfeleit (Iránt, Szíriát és az Iszlám Államot) sokkal jobban. A szaúdiaknak nagyobb tartalékaik vannak, mint ezeknek az államoknak, egyszerűen ki akarják őket éheztetni.
Az élet nem igazolta Orbán Viktort. A miniszterelnök korábban azt mondta, a Krím és az ukrajnai polgárháborúban való orosz részvétel miatt bevezetett szankciókkal csak saját magunkat lőjük lábon. Az orosz állam és az orosz cégek nem kapnak Nyugatról hiteleket, energetikai és katonai felhasználásra is alkalmas eszközöket. Mindennek a legkevésbé fájó következménye az, hogy az orosz űrügynökség gyakorlatilag minden programját befagyasztotta, mert a nyugati elektronika nélkül nem boldogul.
Az olajalapú gazdaság mellett Oroszország másik nagy problémája, hogy a rubel nem a dollár. Az orosz gazdaság tőkeigényének a felét külföldi forrásokból fedezték. Az orosz bankoknak és cégeknek 650 milliárd dolláros külföldi és még 650 milliárd dolláros belföldi adósságuk van. A jegybank szerint ebből 150 milliárd 2014-ben járt le. Nyugati kölcsönök (vagyis deviza) híján az orosz gazdaság elkezdte felélni a devizatartalékait. Máskülönben ezeket az adósságokat rubelből kellene újrafinanszírozni.
A rubel azonban elvesztette a dollárhoz viszonyított értékének a felét 2014 eleje óta. Ebből az következik, hogy 1 dollárnyi adósság rubelben kétszer annyit ér, mint az év elején. A cégeknek nyilván vannak tartalékaik, és ami fontosabb, a jegybank szűk 500 milliárd dolláros devizatartalékkal vágott neki az évnek, a pénzügyminisztériumnak is volt 170 milliárd dollárja. Viszont a jegybank ebből már december elejéig elégetett 70 milliárdot a rubel védelmében.
De hiába ölte a jegybank a rubelbe a dollárt: december közepén az orosz valuta egy nap alatt 10 százalékot zuhant az amerikai pénzhez képest. A jegybank egy vésztanácskozás után 10,5-ről 17 százalékra emelte az alapkamatot, ilyenre az 1998-as válság óta nem volt példa. A lépéssel Moszkva lemondott arról, hogy megakadályozza a gazdasági recessziót, cserébe megmentették a pénzügyi rendszert, legalábbis ideiglenesen.
