Ha jönne egy varázsütés, megijednénk

ingatlanvásárlás
Ócsa, 2013. január 3. Festő dolgozik egy épülő lakásban az ócsai szociális családiház-építési program építkezésén 2013. január 3-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
A tavalyi év után idén is 15 százalékos növekedés várható az építőiparban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke ugyanakkor a jövő évi kilátásokat bizonytalanabbnak tartja, és hiányolja a privát befektetőket a magasépítés megrendelői közül. 
Vágólapra másolva!

Tolnay Tibor a hivatalos statisztikai adatokat idézve emlékeztetett arra, hogy az építőipar 2006-ban még 2360 milliárd forintnyi értéket állított elő, ez a múlt évben már csak 1774 milliárd forint volt, bár ez is 10 százalékkal több a 2012. évinél.

Kétszámjegyű növekedés

A bruttó hazai termékhez mérten - ugyanebben az időszakban - 5,1 százalékról mintegy 4 százalékra esett a teljesítmény. Hozzátette: az ágazatban foglalkoztatottak száma is 8,2 százalékról 6,3 százalékra csökkent.

Az építőipar nem tér magához Forrás: MTI/Kovács Tamás

Véleménye szerint az idei - a szakma által 15 százalékosra várt - növekedést az magyarázza, hogy a tavaly év végével zárult, de további két évig még a támogatásokat elszámolhatóvá tevő uniós költségvetési időszak miatt felgyorsultak a kifizetések és a felhalmozódott források több építést generáltak. Ezek zöme azonban infrastrukturális jellegű - út- és vasútépítés, csatornázás, hulladéklerakó - és kevésbé érinti az épületeket létrehozó magasépítést - jegyezte meg az elnök. Az uniós forrásoknak a Miniszterelnökség alá rendelése - központosítása - javította a támogatások elköltési arányát - jegyezte meg.

Tervezni kell

A kormány a következő, 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakra 7500 milliárd forint támogatással számol, amelynek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítaná. Hogy ebből mennyi lesz az építés, azt Tolnay Tibor szerint ma még nem lehet megbecsülni. Hozzátette: azt szorgalmazzák, hogy azokat az épületeket, amelyeket a kormány mindenképpen létre akar hozni az uniós forrásokból, már most kezdjék el megtervezni. Így amikor az uniós apparátus igent mond a projektekre, kezdődhet az építés.

A duális képzéssel sem ért egyet az építőipari szakma Fotó: Polyák Attila - Origo

Tolnay Tibor az ágazat egyik nagy problémájának a rendelkezésre álló képzett munkaerő szempontjából azt tartja, hogy aki keresett szakmával rendelkezett és mobil volt, az már - egyéni munkavállalóként - elhagyta az országot. Ha most varázsütésre beütne az építőipari konjunktúra, nem lenne kivel építkezni - vélte.

A duális képzés probléma

Az ehhez kapcsolódó másik probléma, a kormány által elhatározott duális szakképzéssel van - mutatott rá az elnök. A korábbi rendszerben a nagyvállalatok működtettek tanműhelyeket és például a harmadikos kőművesek már brigádban dolgoztak. Ma azonban a tipikus fővállalkozó cég egyáltalán nem foglalkoztat fizikai munkásokat, a tényleges építést alvállalkozók végzik. Így a fővállalkozó eleve alkalmatlan a képzésre, az alvállalkozók pedig általában kisebb társaságok, amelyeknek sem pénzük, sem apparátusuk nincs erre.

A magyar építőipar teljesítményét az európaival összehasonlítva az ÉVOSZ elnöke elmondta: a tavalyi 5 milliárd eurós magyar teljesítmény azonos a szlovákkal, Bulgária 6 milliárd, Csehország 17 milliárd, míg Ausztria 33 milliárd euró értéket produkált.