Az utolsó öt év számítása már 1998. január 1-jén megszűnt. Azóta a nyugdíjba menetel napjáig bejelentett kereset az alap, amiből összetett számítással kalkulálják a nettó átlagkeresetet. Ebből állapítják meg a nyugdíjat a megszerzett szolgálati időtől függően. Az utolsó éveknek nincs semmilyen kiemelt szerepük a számításnál – írja közleményében az ING.
Az ING Biztosító, amely áprilistól már NN néven működik, arra hívja fel a figyelmet, hogy 25 év szolgálati idővel csupán az átlagkereset 63 százaléka lesz a nyugdíj, ami aztán minden hozzáadott plusz szolgálati évvel emelkedik, végül 50 évnél éri el a maximális 100 százalékot.
160 ezer forintos számított átlagkeresetet alapul véve 25 év szolgálati idővel 100 ezer forintos induló nyugdíjat kaphatunk, további két év igazolásával azonban már havonta 3200 forinttal lenne több a nyugdíjunk. Ez majdnem 40 ezer forint évente.
Aki alacsony fizetéssel volt bejelentve, annak különösen fontos, hogy spóroljon a nyugdíjas éveire. A nyugdíjbiztosításokra adott adókedvezmény bevezetése óta egyre nő a nyugdíjbiztosítás népszerűsége. Az állam a tárgyévi befizetések 20 százaléka után, maximum évi 130 ezer forintig fizet adójóváírást.
Ha valaki 30 éves korában, havi hétezer forinttal kezd nyugdíjbiztosítást, 10 millió forintra számíthat, 45 évesen kezdve pedig havi 25 ezer forint megtakarításra van szükség a 10 millió forintos összeg eléréséhez – írja közleményében az ING Biztosító.
A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint az adójóváírás ösztönzőleg hatott a hosszú távú megtakarításokra. A Randstad kutatása szerint viszont a magyarok teszik félre a legkevesebbet a nyugdíjaséveikre, mert meggyőződésük, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia.