A Design Terminál mentorprogramja az idei évtől bővíti a mentoráltak körét: a dizájnprojektek mellett
technológiai fejlesztésekkel és városfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások és startupok is jelentkezhetnek.
Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs programjának vezetője szerint ezek mind olyan területek, amelyekben Magyarországnak van iparági hitelessége. Bár ezeket a kreatívipari szegmenseket nem támogatják más állami intézmények, mint ahogy például a filmipart, mégis
12-14 százalékot nőnek évről évre.
Ezek a szegmensek ráadásul nemcsak Magyarországon robbanak most nagyot, hanem az összes fejlettebb gazdaságban. „A mentoráltak körének bővítése nekünk azt jelenti, hogy minden a terv szerint halad, mert már évek óta ebbe az irányba teszünk lépéseket. A Design Terminál mindhárom területen rendszeresen szervez eseményeket, ezzel igyekszünk támogatói környezetet létrehozni” – mondta a szakember az Üzletrésznek.
Mi a Design Terminál?
A Design Terminál a magyar kreatívipar fejlesztéséért felelős ügynökség. Célja, hogy a digitális gazdaság, a formatervezés és a városfejlesztés ágazataiban tevékenykedő, magas hozzáadott értéket előállító hazai vállalkozások sikerrel érjék el a globális piacot. Inkubációs programja részeként konzultációt, mentorálást, hazai és nemzetközi szakkiállításokon és vásárokon való megjelenést, valamint befektetési mediációt biztosít partnereinek. Szolgáltatásai szakmai kiválasztás útján, térítésmentesen érhetőek el.
Ács szerint a Design Terminálnak állami ügynökségként az a dolga, hogy elősegítse a megfelelő piaci környezet megteremtését, és azokon a területeken tevékenykedjen, ahol nincsenek piaci alapú kezdeményezések, viszont fontosak az ökoszisztéma hatékony működéséhez.
Dizájncégeket fejlesztő program nincs Magyarországon a Design Terminálén kívül, a startupokkal pedig fejlődésük legkorábbi szakaszában foglalkoznak. Innen a piaci alapon működő magyar, illetve külföldi akcelerátorba való belépés a következő lépcsőfok. „Lényegében egy térképet adunk a mentoráltak kezébe, vagyis tudást, tapasztalatot és partneri hálózatot. Viszont
semmilyen feladatot sem végzünk el helyettük.
Ha fél évig minden feladatukat és problémájukat megoldanánk, akkor utána nem tudnának önállóan boldogulni” – tette hozzá.
A városfejlesztési projektekben nyújtott mentori segítség némileg különbözik a dizájn és a technológia területén jellemző gyakorlatoktól. Az állami szereplőknek nagyobb beleszólásuk van az urbanisztikai folyamatokba a világon mindenhol, ezért
ilyenkor a sales tevékenység gyakran egyben lobbizást is jelent.
A vállakozókat erre is fel kell készíteni, illetve az intézmény ebben tevékenyen is képes segíteni. Az Ivócsap projektnél is ez volt a helyzet, amikor tűzcsapra szerelhető ivó kutakat helyeztek el a város számos pontján. Ehhez tárgyalni kellett az önkormányzatokkal és a Fővárosi Vízművekkel. A várostervezési projekteknél ebben is segíteni fogják a csapatokat, sőt képviselik is őket ezeken a tárgyalásokon.
Fontos tendencia ebben a közegben, hogy egyre inkább elmosódnak a határvonalak a dizájn- és a technológiai projektek között. Vállalkozásfejlesztési szempontból különböző módszertanokat és szemléletet igényelnek, ugyanakkor rengeteget tanulhatnak egymástól. A Design Terminál mentorprogramja arra a gondolatra épül, hogy egy technológiai cég termékét jobbá teszi, ha megismerkedik formatervezők és dizájnerek gondolkodásmódjával, ezért a programban több olyan feladat is lesz majd, ahol divattervezők, építészek és programozók
együtt, egymástól tanulva fejleszthetik cégeiket.
A különböző nézőpontok ugyanis inspirálják egymást: ez az innováció egyik alapja és feltétele.
A startupok tapasztalt mentori gárdától kapnak segítséget a mentorprogram során.
A mentori kör körülbelül száz főből, nemzetközi és magyar szakemberekből áll.
A külföldi mentorok egyike például a világ egyik legjobb akcelerátora, a szilíciumvölgyi 500 Startups partnere, Marvin Liao, a magyar mentorok között pedig megtalálhatjuk például Polgár B. Pétert, a Prezi UX-kutatóját és Balog Pétert, a NNG alapítóját és korábbi vezérigazgatóját. A mentoroktól kapott tudás és tapasztalatok mellett mentorálási díjat is kaphatnak a program résztvevői, ami lehetővé teszi, hogy a program során kizárólag induló vállalkozásukra fókuszáljanak.
A mentorprogramban való részvétel ingyenes, kétfordulós zsűrizés során körülbelül 10-15 startupot választanak ki a a program indulásáig a jelentkezők közül. A mentorok a leadott jelentkezési lapok alapján (ennek leadási határideje november 11.) készítenek egy listát a legesélyesebb jelöltekről, és velük találkoznak személyesen is. Ez a találkozó nem egy sima beszélgetés, hanem egy kétnapos kiválasztó tábor, ahol a csapatok feladatokat végeznek.
A táborban főleg az emberi tényezőt vizsgáljuk,
illetve azt, hogy megvannak-e csapatban a megfelelő kompetenciák. Ott látszik igazán, hogy milyen a munkához való hozzáállás, és hogy mennyire elkötelezettek a csapatok a vállalkozói lét iránt”. Külön tábort szerveznek a három kreatívipari szegmens képviselőinek, amelyek november végén és december elején fognak zajlani. A mentorprogramba választott startupok december közepén kapnak értesítést, maga a mentorprogram pedig januárban indul el.