A németek felkészülnek a görög kilépésre. Január 25-én Görögországban előrehozott választás lesz, amelynek legnagyobb esélyese a megszorításokat is ellenző Sziriza párt.

Amikor még Portugália és Írország is nagy bajban volt, a görög kilépés lavinát indíthatott volna el. De ma már mindkét ország némileg ki tudott lábalni a válságból, a jövőre nézve pedig az Európai Stabilitási Mechanizmus jelenthet jó megoldást a bajban lévő országoknak.

Ma már nem tudja "zsarolni" a németeket az athéni vezetés nyilatkozta a hétvégén Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter, utalva a jelenlegi helyzetre. 

Ha a január 25-ei választások után nem folytatják a Görögországban megkezdett reformokat, akkor a németek kénytelenek lesznek az országnak nyújtott hiteleket is visszavágni. A német miniszter szavait könnyen láthatják fenyegetésnek a görög választók. Országuk elveszítheti az eurózóna országainak támogatását, ha nem tartják be a mentőcsomagok feltételeként szabott megszorító intézkedéseket.

A baloldal nyerhet az előrehozott választásokon

A fenyegetés azért is aktuális, mert egy szombati közvélemény-kutatás szerint a megszorításokat ellenző Sziriza párt most a szavazatok 30,4 százalékát szerezné meg, míg a jelenlegi kormánypárt 27,3 százalékot.

Görög nyugdíjasok tüntetnek a megszorítások ellen 2014. október elejénForrás: AFP/Aris Messinis

Az eurózónából még egy ország sem lépett ki. Erre ma sincs semmiféle forgatókönyv. A görögök ezért gondolhatják úgy, hogy a németek csak blöffölnek. A baloldali Sziriza párt ugyan nem akarja nyíltan visszahozni a drachmát, de ellenzi a korábbi hitelek törlesztését. A választási ígéreteik is összeegyeztethetetlenek a mentőcsomagok feltételeként szabott reformokkal és a költségek csökkentésével. Az eddigi választási ígéreteik között szerepel a minimálbér válság előtti szintre emelése és a rászoruló családok támogatása ingyenes árammal és étellel.

Nincs akadálya a drachma visszatérésének

Sigmar Gabriel mellett maga Angela Merkel német kancellár is felkészülni látszik a görög kilépésre. Az egyik legnagyobb német gazdasági elemző szerint a kilépés egyre valószínűbb, de még inkább megvalósítható opció a jövőben.

Egy nemzeti önállóságot hirdető politikai plakát. A drachma már jelkép lettForrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Olcsó hitelt kapnak a görögök

Antonisz Szamarasz jelenlegi kormányfő szavai szerint Görögország olcsóbban kap hitelt európai partnereitől, mint amennyiért ők kapják. A görögök jelenleg 2,4 százalékos kamatot fizetnek átlagosan az államadósságuk után, miközben a német kötvények 2,7 százalékon állnak az IMF és az Európai Központi Bank jelentései szerint.

Mi lesz a kilépés után?

Eddig az uniós vezetők szinte kizárták Görögország esetleges kilépését. A befektetők megrémülhettek, és az euró jelenlegi gyengülése mögött is az állhat, hogy ma már reális opcióként beszélnek erről Németországban. A választások előtt ez még inkább csak fenyegetőzésnek tűnhet, de akár a tényleges felkészülés első lépése is lehet arra az esetre, ha a megválasztott új görög kormány nem hajlandó a reformokat tovább folytatni.

Angela Merkel nem "eteti" tovább a görögöket, ha felhagynak a reformokkalForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Stefan Sauer

Ahogy a németek 1953-ban

A Bloomberg cikke szerint a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz szombaton arról beszélt, hogy át kell gondolni a német adósságot, és véget kell vetni a szerinte megindokolhatatlan és katasztrofális megszorításoknak. A beszéd szerint a párt tervei között szerepel, hogy a görög adósság nagy részét leírják. Szerinte ugyanezt tették a németek is 1953-ban, így kell tennie Görögországnak is 2015-ben. 

A Sziriza sem akar kilépni

Nem nehéz elképzelni, hogy a németeknél most már tényleg elszakad a cérna a görögökkel kapcsolatban. A Sziriza párt hivatalosan nem akarja visszahozni a drachmát, de könnyen lehet ez a következménye az elképzeléseiknek.

A kilépéstől egyre kevésbé félnek Európában, míg a görögöknél is sokan gondolják úgy, hogy ez az egyedüli esély az ország versenyképességének helyreállításához. Ha visszatérnek a saját devizájukhoz, akkor azt elkezdhetik leértékelni, amivel serkenthetik a gazdaságot. De attól még így is messze lenne az ország, hogy a saját lábára álljon, hitelezők nélkül pedig újra kemény idők elé néznének. A választási ígéreteket sem lenne így miből finanszírozni.