Mit tudnak a készházak?

2015.01.07. 08:50

A könnyűszerkezetes ingatlanok kereslete épp olyan csúnyán megszenvedte a válságot, mint az építőipar bármely ága, igaz, némi csúszással: 2008-ban és 2009-ben még kissé kapkodó felfutást hozott a közeledő ÁFA-emelés, a szociálpolitikai támogatás megvonása és a hitelezési nehézségek, majd 2010-ben látványosan összezuhant a piac.

 Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségében a csúcsidőszakban 32 tagvállalat állított elő 900 készházat. Ma 7 cégből áll a tagozat, az éves átlag pedig 120 ház. A válság előtt a gyártás 90 százaléka hazai megrendelésre készült, ezzel szemben tavaly a 120 épületből mindössze 25-40 darab kelt el itthon – mondta el az Üzletrésznek Kárpáti József tagozatelnök. Hozzátette, a könnyűszerkezetes épületek félkész kivitelben átlagosan két hét alatt készülnek el, de ezek még nem kulcsrakész házak. Csatlakozásig közművesítik őket, ám a belső szakipari munkák még hiányoznak.

Akár két hét alatt felhúzható, ha nem is kulcsrakészenForrás: Magyar Távirati Iroda Zrt./Balaton József

A szerkezet könnyű, a csengés pejoratív

Maga a könnyűszerkezetes építés viszonylag régi technológia, tulajdonképpen a már az 1700-as évekből ismert, sváb településeken készült favázas épületek is annak számítanak. Ausztriában tudunk nagyelemes készházról, amelyet az 1800-as évek végén állítottak össze. Az első, a mai definíciónak megfelelő európai készház Európában 1848-ban Svédországban készült el. Itt odáig fejlődött az iparág, hogy ma már bebútorozva készítik el és szállítják ki a házrészeket, amelyek 72 óra múlva lakhatóvá válnak.

Magyarországon igazán a ’90-es években lódult meg a fejlődés. Akkor az újépítésű ingatlanok mintegy 3 százalékát tette ki a technológiatípus, ez az arány emelkedett 2009-re 12 százalékra. Kárpáti József szerint mind a panel-, mind a könnyű- előtag pejoratívvá változott az évek során: „Az elsőről a szocializmus fantáziaszegény és egyáltalán nem energiahatékony épületei jutnak eszünkbe, a könnyűről a megalkudott minőségre asszociálunk.” Pedig a ’60-as és ’70-es évek házgyári lakásai és a könnyűszerkezetes épület között mindössze annyi a hasonlóság, hogy gyors építkezéssel számolhatunk. „De a különbség fontosabb: a lakótelepi betonpanelek 15 centiméter vastag sémák, mi azonban szendvicsszerkezettel dolgozunk, a bordavázra többféle burkolat és szigetelés kerül, összesen 4-7 réteg” – tájékoztat a szakember, – „nem is beszélve a könnyűszerkezetes házak egyik névjegyéről, az energiatakarékos építésről és üzemeltetésről, a dedikált ökoirányról.” Kárpáti szerint a készházakat azzal is vádolják, hogy nincs hőtartásuk, könnyen kihűlnek, és gyorsan túlmelegszenek. Mivel a készházak sokszorosan többféle falszerkezettel építhetők meg, mint egy hagyományos épület, több megoldás is ismert arra, hogy nyáron légkondicionáló nélkül is hűs maradjon a készház.  

Ezzel rendeződhet a helyzet

A zömmel családi készházakat Svájcba, Ausztriába, Szlovákiába és Németországba exportálják a magyar gyártók. „Tagcégeinknek általában saját üzemük van, elkészítik az elemeket, majd kamionra rakják és a megrendelőhöz szállítják őket” – meséli Kárpáti József. Ő az idei évtől várja, hogy tisztuljon a piac. A válság előtti szinthez képest abszurdan nagy, 80 százalékos visszaesés dacára erre azért van szükség, mert a szakmai tagozatot alkotó 7 cég mellett legalább további 50 társaság kínál helyszínen gyártott könnyűszerkezetes családi házakat. A jelenlegi szabályozás pedig olyan, hogy aki üzemben állít elő készház-paneleket, annak milliókért kell minősíttetnie a terméket, majd tanúsítani a gyártási technológiát, míg aki a helyszínen barkácsolja össze a házat, annak ilyenre nincs szüksége – fejtette ki. „Ez nem azt jelenti, hogy a helyszíni szerelésű technológiával épülő házak rosszak, a készházak pedig jobbak” – mondja. – „Nálunk is működik és működött számos helyszíni szerelésű technológiával gyártó cég, aki vállalta és minősítette a falait, hisz gondos munkával így is lehet jó házat építeni.”

 

Mi nagyon árérzékeny nép vagyunk

A szakember abban bízik, „most kiesnek a kóklerek, minden olyan vállalkozás, amelyik rontja a szakma megítélését, akik irreálisan alacsony áraikkal nem képesek az elvárásoknak megfelelő házakat építeni.” Az Országos Katasztrófavédelem jelenlegi ellenőrzései olyan szigorúak, hogy indokolt arra számítani, kiszűrik a minőségi gyártásra alkalmatlan, illetve a jogszabályokat sértő cégeket. „A brutális visszaesésben ugyanis nem automatikusan a rosszak dőltek be” – folytatja az elnök. – „Sajnos Magyarországon olyan erős az árérzékenység, hogy aki azt ígéri, okosban megcsinálja, sok megrendeléshez jut, még ha ők mennek is tönkre elsőnek. Többségük nem tudta túlélni a válságot, nem tudott annyit termelni, hogy fennmaradjon, rosszul járt, nála rosszabbul már csak az építtető: a vállalkozók nem egyszer nélkülözhetetlen összetevőket spóroltak ki az épületekből. Így alakult ki tévesen az az általánosító vélemény, hogy a könnyűszerkezetes ház komolytalan.” Hozzáteszi, az energiahatékonyságban éllovasnak számítanak ezek a házak, rengeteg európai mintaház parkban megtekinthetők a pluszházak, amelyek még a passzívháznál is kevesebb energiát fogyasztanak.

Kérdés, melyik standard lesz az irányadó

Kárpáti József szerint Magyarországon akkor fog újra megugrani a kereslet, ha pontosan meghatározzák a fogyasztási határértékeket és elkészül a szabályozás: „Ha nem a nullához közelítik a kötelező értékeket, hanem az energiatanúsítvány szerinti A kategória környékén marad a minimum, az nem lesz ösztönzés abban, hogy készházat válasszanak a vásárlók, mert ezt a téglaépítésű házakkal is el lehet érni. Ha viszont a passzív ház paraméterei lesznek az irányadók, mint Németországban – és ez a szint a készházakkal  jelentős plusz költség nélkül megközelíthető –, akkor fellendülhet az érdeklődés.” Különösen jót tenne nem csak a készház gyártóinak, hanem az építtetőknek is, ha a jövőben pályázatok ösztönöznének a minél inkább energiatakarékos működésre, de ennek feltétele lenne bizonyítottan elérni az alacsony energiafelhasználást.

Így számoljunk

A kiinduló ár négyzet alakú házakra vonatkozik, alapsablonként egy 10x10 négyzetméteres épülettel szokták kiszámolni a megtérülést. Ha ekkora területű, korszerű, a 21. század fenntarthatósági igényeinek megfelelő A-kategóriás házról beszélünk, négyzetméterenként körülbelül 250 ezer forinttal kell számolni. Ugyanekkora alapterületű, de például 5x20 méteres, szintén sablonnak számító darab a több folyóméter fal miatt drágább, ahogy módosulnak a költségek az U-, V-, L- vagy téglalapalakú épület esetében is.

Ha passzív házat választunk korszerű gépészettel, szellőztető berendezéssel, mintegy 300 ezer forint per négyzetméter a reális költség. Természetesen nem korlátoznak a sablonok, bármilyen egyéni elképzelést kivitelezhető. Ha a megrendelőnek mindegy, vagy nincs saját ötlete, katalógusból választ, ha azonban paraméterezi, hogyan él jelenleg, melyek az egyéni igényei, mi hiányozna neki feltétlenül, akkor az építésszel alakítja ki azt a teret, amelyet meg tud fizetni.

Várják a verseny tisztulását

Az elnök szerint a szakfogalmak még tisztázásra és egységesítésre szorulnak, jogszabályba kellene foglalni, mi számít építési terméknek, mert nem fogadható el az, hogy a jobb minőségű, üzemben gyártott termékek jelentős árhátránnyal induljanak a piacon. Ráadásul egy típusra a minősítés megszerzése több millió forintba kerül. Úgy véli, a szakma várja a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát és az ez alapján megjelenő jogszabályokat és pályázatokat, amelyek szintén a tisztességes cégeknek fognak segíteni a piaci versenyben. Hozzátette, aki az idén – állami vagy önkormányzati – támogatást nyer lakásépítéshez, az már csak közel nulla energiaigényű házhoz szükséges hőszigetelő értékkel rendelkező falakkal kaphatja meg az építési engedélyt. A készházak pedig itt előnyben lesznek, mert ennek a szintnek különösebb plusz kiadás nélkül, akár ma is biztosan megfelelnek.