Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az áfacsalás ellen vezették be, de adószakértők szerint inkább a tisztességes vállalkozások adminisztrációs költségét növeli majd. Szerintük az csalások elkövetői ismerik a legjobban a törvényeket, a gyenge pontokat hamar megtalálják, és ki is fogják használni.
Az adóváltozásokkal egy időben jelentette be Varga Mihály az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer), amelyben végig nyomon tudja követni az adóhatóság az Európai Unióba Magyarországról induló, az onnan ide érkező szállítmányokat, valamint az első adóköteles értékesítéshez köthető szállítást. Az EU-n kívüli kereskedelem esetén a nyomon követésre nincs szükség, mert ekkor úgyis van egy vámvizsgálat valahol a határokon.
Sokan kifogásolták, hogy a rendszer év eleji bevezetése előtt nem sok idejük volt a cégeknek a felkészülésre, mivel a részletszabályok csak december 10-én jelentek meg. Az adóhatóság szerint azonban ennek ellenére minden rendben működik: 9188-an regisztráltak a rendszerbe és 9500 ekáer-számot is igényeltek már.
A NAV már elkezdte az ellenőrzéseket, de január végéig nem büntetnek. Onnantól kezdve a be nem jelentett áru értékének 40 százaléka is lehet a büntetés. Ez elméletileg elriaszthatja a csalókat, de egy megkérdezett adószakértő szerint valószínűleg ők lesznek a legfelkészültebbek. Szerinte kérdéses, hogy az ellenőrzött és büntetett szállítmányok hány százaléka lesz érintett valamilyen csalásban.
Több szakértő szerint is hatalmas plusz adminisztrációs terhet jelent a bejelentési kötelezettség a vállalkozásoknak. Bár az adóhatóság szerint a vállalatok belső rendszerei maguktól is el tudják küldeni a szükséges adatokat, így pluszmunkára szerintük semmi szükség. A cégek viszont nem tartják nyilván a járművek rendszámát, sőt sokszor nem is tudják ezt, amíg oda nem érkezik kocsi. Ilyen esetekben például hajnalban kell rögzíteni a rendszámot, amikor az irodai alkalmazottak sokszor még nincsenek is bent.
Korábban maga az adóhatóság is azt írta egy közleményében, hogy a rendszer egyik következménye lehet a foglalkoztatás bővülése. Ekkor valószínűleg az adminisztrációs terhekre utalhattak, hiszen a NAV szerint náluk nem volt létszámbővítés a rendszer miatt. Volt adószakértő, aki azzal viccelődött, hogy így lehet meg az egymillió új munkahely, utalva arra, hogy pluszemberek nélkül sok cég képtelen lesz megoldani a bejelentések kezelését.
Elméletben jól hangzik, hogy az adóhatóság minden árumozgást követni tud, és kiszűrheti az esetleges csalásokat. Ha például valaki úgy csalna áfát, hogy papíron külföldre viszi az árut, majd azt itthon áfa nélkül értékesíti a piaci árnál némileg olcsóbban, akkor könnyen bajba kerülhet. A tényleges mozgatáskor ugyanis nagy a kockázat, hogy lebukik, hiszen már nem tud ekáer-számot kérni az áruhoz, ami elméletileg nincs is az országban.
A rendszer kikerülése sem egyszerű, hiszen a NAV az összes útdíjköteles útszakaszon látja a forgalmat, így könnyen kiszúrhatja azokat a járműveket, amelyek nem szerepelnek a rendszerben. Még az országon áthaladó tranzitforgalom esetén is tud ellenőrizni a NAV, hiszen már egyre több helyen telepítenek olyan közúti mérlegelőállomásokat, ahol le tudják buktatni azokat a járműveket, amelyeknek a súlya változik az országon belül.
Az áfacsalás azonban sokkal bonyolultabb dolog. Általában azok, akik ebből élnek, 100 százalékosan tisztában vannak a törvényekkel. Ki is használják a kiskapukat. A szakértők szerint pont ők lesznek azok, akik kényesen ügyelnek majd, hogy ne bukjanak le egy közúti ellenőrzés során.
Már most is profin hamisít a legtöbb csaló fuvarleveleket a számlák mögé. Az ekáer ezzel szemben annyi előrelépést jelenthet, hogy mostantól nem lesz lehetőségük utólagosan kiállítani ezeket a papírokat, de szakértők szerint megfelelő szervezéssel ez sem okozhat majd túl nagy akadályt.
Az adózási szabályok szerint általában nem kell megfizetni az áfát, ha az áru két különböző tagállamban működő cégek között cserél gazdát. Nem kell akkor sem megfizetni az áfát, ha egy szlovák cukorgyártól vásárol egy magyar cég, és akkor sem, ha a magyar nagykerből szerez be konzolokat egy szlovák. Az áfát csak akkor kell befizetni az államháztartásba, ha azonos államban van a vevő és az eladó, vagy ha a vevő magánszemély.
Mire viszont sor kerülne erre, már bejön egy köztes, kamu cég, amelyen keresztül továbbadják az árut. Ez bruttó számlát állít ki a nettó értékről, vagyis mesterségesen lenyomják az árat. Innen már úgy tűnik, hogy minden rendben van, az áfa be van fizetve, és nyugodt lelkiismerettel ki lehet tenni a terméket a boltok polcaira.
Az ilyen, közelmúltban is előfordulthoz hasonló eseteknél sem biztos, hogy bármilyen akadályt jelent majd az új rendszer. A cukor esetén könnyen lehet regisztrálni a fuvarokat, csak a telephelyeket kell jobban megválasztaniuk a cégeknek ahhoz, hogy folytathassák az adócsalást. A konzolok esetén meg félő, hogy úgy szállítják majd tovább őket, hogy be sem kell jelenteni az adóhatóságnál.
Ráadásul a fent említett konzolok ki is maradtak a kockázatos termékek közül, amelyekre szigorúbb bejelentési szabályok vonatkoznak. Bekerültek viszont ebbe a körbe a ruházati termékek, lábbelik és a tűzifa is. A konzolok esetén félő, hogy a csalók úgy tudják szállítani a termékeiket, hogy azt be se kell jelenteniük.
A rendszer egyik hozadéka lehet az élelmiszerek nyomon követése. A tejre, tojásra, gabonafélékre és egyéb kockázatos élelmiszerekre vonatkozó szabályok a legszigorúbbak, ezek szállítását már 200 kg-tól vagy 205 ezer forintos értékhatártól be kell jelenteni.
