Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miért nem kell matrica mégsem, ha Ferihegyre autózol? – teszi föl a kérdést a kreszklub portálon Pető Attila. És a közlekedési szakértő válaszol is rá. Az útdíjfizetést jelenleg a 37/2007. (III. 26.) GKM-rendelet szabályozza. (Ezt módosították nemrég.) Ebben az áll, hogy „Az e rendeletben meghatározott kivétellel
használati díjat, ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni a gyorsforgalmi utaknak
az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott gépjárművel történő használatáért.”
Vagyis a gyorsforgalmi utak fizetősek, hacsak nem sorolják föl őket kivételként. Ezek után keresni kezdtem, definiálja-e valahol a magyar jogrend, hogy mi az, hogy gyorsforgalmi út – magyarázta az Origónak Pető Attila. A KRESZ-szakértő csak egy jogszabályt talált, a 2003. évi XXVI. törvényt az országos területrendezési tervről. Ez felsorolja a gyorsforgalmi utakat szépen, egyenként, a már létezőket és a csak tervezetteket is az M0-stól az M9-esig.
(Nincs jogi jelentősége, de feltételezhetjük, hogy a jogszabály megfogalmazói azt hitték, hogy a gyorsforgalmi út az összes autópályát és autóutat jelenti együttesen, a szakmai és a sajtónyelv általában ilyen értelemben használja.)
A Budapestről induló gyorsforgalmi utakat a törvény minden esetben az M0-stól írja le, ebből pedig az következik, hogy aki például a ferihegyi reptérre megy a főváros belsejéből, az nem is érint gyorsforgalmi utat. Ugyanígy nem szabadna díjat szedni mondjuk az M1-es és M7-es közös bevezetőjén vagy az M3-as, M5-ös bevezetőjén a körgyűrűn belül.
Pető Attila azt mondja, senkit nem biztatna ezek után se arra, hogy matrica nélkül használja az M0-son belüli szakaszokat, de aki például január elsején véletlenül rátévedt egy ilyen autópálya-szakaszra, és meg akarják büntetni, esetleg próbálkozhat a fenti érveléssel.
Még jobban összezavarja a képet, hogy a KRESZ-ben viszont benne van a fizetős szakaszokat jelző tábla, ahol tehát ez kint van, a KRESZ szerint fizetni kell. Csakhogy a KRESZ csak rendelet [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól], a jogszabályok hierarchiája szerint a területrendezési tervről szóló törvény “erősebb” nála, vagyis a KRESZ nem mondhatna ellent a törvénynek.
Cikkünk megjelenése után cáfolatot kaptunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Létezik ugyanis egy másik törvény is, és az lényegében valóban úgy definiálja a gyorsforgalmi út fogalmát, hogy az az autópályák és az autóutak összességét jelenti:
A gyorsforgalmi út jogszabályi definícióját a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényen alapuló felhatalmazás alapján a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet rögzíti a következők szerint:
(1) Az állam tulajdonában lévő közutak az országos közúthálózatba tartoznak. Az országos közutakat úthálózati szempontból – jelentőségük és forgalmi jellemzőik alapján – a következő hálózati útosztályok (a továbbiakban: útosztály) valamelyikébe kell besorolni:
a) gyorsforgalmi utak (külterületi, belterületi):
aa) autópályák,
ab) autóutak,
ac) gyorsforgalmi utak csomóponti elemei
A Kreszklub közlekedési szakértőjének tehát nincs igaza, de ha mégis helytálló lenne az általa előtalált jogszabályi hivatkozás, az – egyébként más területet szabályozó - Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény melléklete második helyen nevesíti az M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszait is – hangzik a szaktárca közleménye.
